Egyszer lesz, hol nem van... Braid

Újabb "kissé begőzölt" játékról írok, szintén az egyik független játékfesztivál "innovációs" díjazottjáról, a Jonathan Blow fejlesztő által megálmodott Braid-ről. Na de mi tesz egy platformjátékot innovatívvá?

...

Újabb "kissé begőzölt" játékról írok, szintén az egyik független játékfesztivál "innovációs" díjazottjáról, a Jonathan Blow fejlesztő által megálmodott Braid-ről. Na de mi tesz egy platformjátékot innovatívvá?

A recept egyszerű ám mégis zseniális: végy egy szürreális, mégis meseszerű, de viktoriánus és steampunk elemeket is tartalmazó világot, helyezz el benne pár szörnyet, szétszórt kirakósjáték darabokat és a klasszikus rabságból kiszabatítandó "hercegnőt", majd rázd össze az új Prince of Persia sorozat "idő-homokja" időtekervényezésével...

A játék hatása valóban teljesen újszerű, az időt bármikor gyakorlatilag korlátlan mértékben, tetszőleges pillanatig visszatekerhetjük (külön élmény, hogy a többnyire vonósokra alapuló zene szintén visszafele tekeredik ezalatt), így nincs több végleges haláleset, elrontott ugrás, kevés élet és "game over". Ezzel jelentősen csökkentették a platformjátékokra jellemző frusztrációs faktort, ellenben kötelezővé tették az idő használatát a következő módon: a játék bizonyos eseményire hat az idő visszacsévélése, másokra pedig nem hat, vagy máshogy hat, mint ahogy megint másokra... És itt jön a képbe a játék nagy erőssége: a fejtörők. A játék igazából nem is platformjáték, hanem ügyesen, platformjátéknak álcázott fejtörők sokasága! A készítők garantálták, hogy minden fejtörő megoldása más és más, semmi repetitív megoldás nincs a teljes játékban... És valóban, ameddig a demo engedi a játékot tényleg a lehető legváltozatosabb elgondolásokkal találkoztam. A főhős nem az idő áldozata, hanem az időt eszközként használja az előre jutásban, és itt ezen a ponton van az igazi újdonság: az eddigi játékokban megszokott intuíciónk fabatkát sem ér, új ötleteket kell kitalálnunk!

A grafika kellemes, az egyszerű, 2D sprite alapú megjelenítés ellenére is gyönyörű, minden pontja mozog és él, az animációk szépek, semmi mesterkéltnek ható statikusság nincs bennük, a teremtett világ pedig nagyon aranyos és semmiképp sem szokványos. Jó példa erre az öltönyben szaladgáló, vörös hajú, Kafka-szerű, hivatalnoknak öltözött főhős (Tim), de az aranyosan Monty Python-t idéző utánunk vérszomjasan pattogó gyilkos-nyúl is... :-)

A zene mint  írtam kellemes, jól kiegészíti a vizuálisan tapasztalt atmoszférát, a hangeffektek is aranyosak és a helyükön vannak, bár néha a sok visszapörgetés-előretekerés közben kicsit repetitívek lesznek, de annyi baj legyen.

A játék leggyengébb része talán az irányítás, mivel eredetileg konzolverzió készült, ezért a PC-s átírás magán viseli ennek a nyomait, de pár perc után azért megszokható. És szerencsére a baklövéseknek amúgy sincsen maradandó hatása, hiszen ha véletlenül rossz gombot nyomtam már vissza is pörgetem és megcsinálom jól...

Összefoglalva nagyon kellemes élményt jelentett a demo változat végigjátszása, soha nem gondoltam volna, hogy egy platformjáték valaha is fog új élményt nyújtani. A gépigénye sem túl magas, egy átlagos mai számítógépen vígan elfut, nálam az integrált videokártya is elég volt neki. Minden "gondolkodós" játékot kedvelő embernek kötelező darab, a steampunkot kedvelőknek pedig az atmoszférája miatt igen erősen ajánlott.

Játék honlapja

Demo letölthető

A Braid soundtrack (kellemes muzsika :)): popup és magnitune