Handmade magyar Nixie órák

Aki járt az EuroSteamConon reméljük, hogy emlékszik azokra a neoviktoriánus számkijelzős órákra, amelyek a nagyterem egyik sarkában álltak. Szó szerint és egyszerűen megfogalmazva: "baromi jól néztek ki". Alkotójuk Molnár Ferenc Nixie órákat gyárt saját két kezével. Ezek mellett saját cosplayezésével is foglalkozik. Készített már világítós gogglét is. Érdemes a Facebookos albumába is benézni, mert amellett, hogy megmutatja a végeredményt, az alkotás folyamataiba is belekukkanthatunk:

NIXIE-CSŐ:

Másik nevén számkijelző cső egy gázkisüléses elektroncső; egy elektronikai eszköz, amelyet számjegyek és egyéb információk kijelzésére használtak a LED és az LCD kijelzők elterjedése előtt. A szerkezet lényegében egy üvegcső, amelyben egy drótháló (anód) és több különböző számjegy, vagy egyéb szimbólum alakú katód található. A Nixie-csövek általában a számjegyeket (0-9) és a tizedespontot tudják megjeleníteni (esetleg egyet-egyet a számjegy mindkét oldalán), de bármely más szimbólum megjelenítésére képes lehet. Ha valamelyik katódot feszültség alá helyezik, körülötte színesen ragyogó gázkisülés jön létre. A kijelzés színét az üvegcsőben található kisnyomású gázkeverék határozza meg; de általában narancssárga és vörös között változik. Ez a gázkeverék általában nagyrészt neonból, kisrészt argonból és higanyból álló Penning keverék.

Mivel a számok, illetve egyéb karakterek egymás mögött vannak elhelyezve, minden karakter különböző mélységben tűnik fel; ez jellegzetes megjelenést kölcsönöz a Nixie alapú kijelzőknek.

A Nixie-kijelzőket a Haydu Brothers Laboratories - alapítóik magyarok -, egy kis elektroncső-gyártó cég fejlesztette ki, és a Burroughs Corporation - amely megvásárolta a Haydu-t és bejegyeztette a Nixie védjegyet - mutatta be 1955-ben. A „nixie” elnevezés a „NIX 1” szóból, a Numeric Indicator eXperimental No. 1 lerövidítéséből származik.Ugyanilyen elven működő, hasonló eszközöket már az 1930-as években szabadalmaztattak; és 1954-ben a National Union Co. Inditron márkanév alatt forgalomba hozta az első sorozatgyártásban készült kijelző csöveket is.

A Burroughs vállalat birtokában volt egy másik Haydu cső, amely úgy is működhetett, mint egy digitális számláló; és közvetlenül egy Nixie-csöves kijelzőt vezérelt. Ez volt a trochotron, későbbi hivatalos nevén Beam-X Switch számlálócső, illetve másik nevén magnetron sugár-váltó cső, utalva a magnetronnal való hasonlóságára. A trochotronokat felhasználtak az UNIVAC 1101 számítógéphez, valamint órákhoz és frekvencia-számlálókhoz.

Más cégek is gyártottak néhány Nixie-szerű kijelzőt, melyet különböző védjeggyel láttak el, ilyenek voltak a Digitron, Inditron és Numicator. Ennek a kialakításnak több száz változatát hozta létre és gyártotta számos cég, az 1950-es évektől az 1990-es évekig.

A modern digitális kijelzők esztétikájának elégedetlenségére hivatkozva, illetve az elavult technológiák iránti nosztalgikus szeretetből, a jelentős számú elektronikai rajongó az elmúlt években érdeklődést mutatott az újjáéledő Nixie-csövek iránt.

Az el nem adott csöveket, amelyek évtizedeket ültek a raktárakban, újból előhozták és használatba vették; a leggyakoribb alkalmazás a házi-készítésű digitális óra. Ez némileg ironikus, hiszen a fénykorukban, a Nixie-csöveket túl drágának gondolták a tömegpiaci fogyasztási cikkekhez, mint például az órákhoz. Ez utóbbi ugrásszerű kereslet miatt az árak jelentősen megemelkedtek, különösen a nagy csövek esetében.

A legnagyobb ismert típus, amely gyűjtők kezében van, a Rodan CD47/GR-414 (220 mm magas), példányait több száz dolláros darabáron adták el. De ezek nagyon ritkák, és csak a világ néhány területén találják meg őket a kitartó szerencsevadászok. A többi nagy típus (a megjelenített számjegy nagyobb, mint 25 mm) árai két-, három- vagy többszörösükre emelkedtek 1998 és 2005 között. (forrás: Wikipedia)

ún. NixZilla kijelző Rodan CD47/GR-414-es 22cm-es csövekből az amug.org-ról

Molnár Ferenc Nixi webalbuma