Azok a bosszantó steampunkok...

Bosszantó steampunkok 15 típusa címmel jelent meg idén egy írás a WonderWhoTo oldalán, mely ugyan általánosítva betekintést nyújt a steampunkok nem reklámozott világába.

A cikkben tárgyalt típusok túllépnek a megszokott karakterleírásokon, a cím szerint egyetlen közös, de vitatható tulajdonságuk van: igen idegesítőek tudnak lenni. A tipológiából kiderül, hogy a steampunkok körében is vannak ám "nácik", csak épp azok nem a nyelvhelyességen rágódnak, mint a kommentéletben jól ismert "nyelvtan nácik", hanem például egy steampunk film történelmi hiteltelenségen (tehát "történelem nácik"). Vannak olyanok, akik mindent a netről tanulnak, és a steampunkosulást egy önbeteljesítési folyamatnak tartják, míg egyesek csak moddingolnak műanyaggal, mások pedig soha nem öltöztek még steampunk cuccokba, viszont előszeretettel forgatják a steampunk könyveket.

Austin Sirkin írását szabad fordításban közöljük.

1. Játékpuska modderek:

Fotó: Dr. Jubal

Olyanok, akik játékfegyvereket és egyéb anyagjában nem hű holmikat használnak jelmezeik ékesítéséhez. Sokszor csak szimpla fémes színű festést alkalmaznak, hogy létrehozzák a kívánt hatást. Szabadabban értelmezve a fogalmat, azok a modderek, akiknél a steampunk kinézet számít ugyanakkor szó szerint mindent felhasználnak céljaik elérésére még a műanyagot is, és ez néha elég feltűnő tud lenni.

2. Anyag-sznobok:

fotó: hiddendemon-666

Ők azok, akik úgy gondolják, hogy csak azokat az anyagokat használhatják tárgyaik felturbózására, melyek a viktoriánus korban is elterjedtek voltak. Ezek az anyagok lehetne fa, sárgaréz, bőr. Utálják a műanyagot és a műanyagszármazékokat, függetlenül attól, hogy esetleg azokkal is szuper műalkotásokat lehetne létrehozni.

Lábjegyzetként a fentebbi két típushoz - egy kis műanyag történelem:
Már 1838-ban előállítottak PVC-t laboratóriumban. Egy évre rá később pedig Goodyear (igen egy autógumi márkáról lehet ismerős a név) felfedezte, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnek keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, tehát gumi lesz. 1851-ben Goodyear fia rájött, hogy nagyobb kénmennyiséggel keménygumi, azaz ebonit állítható elő. Az első műanyagokat hamasoan követték a többiek. 1844-ben már ismerték a linóleumot. Nem sokkal később feltalálták a műbört is. 1865-től ismerjük a celluloidot, amely nagyott lendített a filmezés feltalálása felé vezető úton. 1897-től már megjelentek az első műselymek. Persze a műanyagok fejlődése és felhasználása a XX. században ugrott meg, ezért is kötjük a műanyagot a XX. századhoz, mint a évszázadot meghatározó anyagot, holott már korábban is használta őket az emberiség.

3. Definiálók:

Fotó: Meltys-stock

Ők azok, akiknek az agyuk, mintha úgy működne a steampunk tekintetében, mintha egy egyre tökéletesedő lexikonszócikket írnának. Állandóan a steampunk definícióján agyalnak, és azzal, hogy hogyan lehetne rendszerezni a hozzá kapcsolódó fogalmakat, ezzel néha mások idegeire mennek.

4. Antidefiniálók:

Az antidefiniálók szerint a definíciók hátráltatják a közösség építését. Szerintük a fogalmak csak kizárnak a közösségekből embereket, akik nem felelnek meg a fogalmaknak. Jellemző rájuk, hogy nekik mindegy, mi a steampunk, csakhogy legyen. A definiálókkal személyes konfliktusokba keverednek.

5. Gőz-igazságosztók:

A társadalmi igazságkeresést a steampunk szubkultúrába bevonók és azokat hirdetők. Gondolataik és érveik elfogadhatók, reakcióik viszont dühösek.

6. Privilagizálók:

Fotó: larrymoon

Főleg fehér férfiak és nők alkotják, akik a steampunkot jelen társadalmunkból való menekülésnek értelmezik. Valójában szexisták és rasszisták, akik összetűzésbe kerülnek a nemi és faji egyenlőséget hirdető igazságosztókkal.

7. Olvasók:

Fotó: colorful-beauties

Akik szeretik és olvassák a steampunk irodalmat, de nem öltöznek steampunkosan, nem moddingolnak. Nem igazán élnek közösségi életet. Gondolataik gyakran eltérnek a közösségi életet élő kosztümerekétől. (Valószínűleg azért is van így, mert eléggé befelé forduló alkatok, vagy a külső megjelenést nem tartják annyira fontosnak.)

8. Írók:

Akik szeretnek a steampunk fantáziálásban elmerülni. Az írók közül nemzetközi szinten sokan adnak ki saját maguk, kiadóktól függetlenül írásaikat, mert azok nem feltétlenül mennének át a "kiadók rostáján".

9. Történelem nácik:

A "nyelvtan nácihoz" hasonló fogalom. Utóbbi a netszlengben olyan kommentálót, sok esetben "trollt" jelent, aki kényszert érez arra, hogy minden online tartalomnál önkéntes olvasószerkesztővé váljon, mellette természetesen trágár szavakkal szidja az online tartalom írójának helyesírási és stilisztikai kompetenciáit (rosszabb esetben előfordul, hogy a cikkíró felmenőit). Kedvenc kijelentéseik "ez karó", "megbuktál", "egyes".

A történelem nácik hasonló fajta, csak a történelmet veszi véresen komolyan. Nem tűri, hogy a steampunk fikció félretájékoztassa a nagyérdeműt. Érveiket történelmi könyvekből és a Wikipediáról gyűjtik. Az online vitákban pedig a "végsőkig" elmennek, hogy az övék legyen az utolsó szó vagy, hogy nekik adjanak igazat.

10. Lenézők:

Szintén trolltípusok, akik fórumokon, közösségi oldalakon csapnak le váratlanul és semmiképpen se jó szándékkal. Kedvenc mondatuk: "Ez nem steampunk." Ha valaki visszakérdez az illető, miért nem tartja steampunknak az adott megosztást, akkor ahelyett, hogy segítőkészen leírná véleményét, teljesen közönyös marad. Esetleg később újra megismételheti váratlan és szerfelett idegesítő akcióját.

11. Rácsodálkozók:

Abszolút ellentétük a Lenézőknek. Inkább lelkes kommentálók, akiket valami naiv, gyermeki szemlélet hajt és mindenért rajonganak, ami steampunk. Mindenhez odaírják, hogy "Óh, ez de jól néz ki" kritika nélkül. Hasznos visszajelzést nem igazán adnak. Nem magyarázzák meg, hogy valami miért tetszik nekik vagy mit szeretnek a steampunkban. Pozitív tulajdonságuk, hogy a kezdő alkotókat is ösztönzik. Gyakori áldozataik a "Lenéző"-nek nevezett csoportnak.

12. Önreklámozók:

Azok a steampunkok, akik minden megmozdulásukkal magukra kívánják vonni a figyelmet. Rajongásra vágynak és sztárokká szeretnének válni a szubkultúrán belül. Általában nem igazi művészek vagy alkotásaik nem feltétlenül kiemelkedőek.  Főként életművészként, személyiségükkel szeretnének hódítani.

13. Karakter mániások:

Fotó: House of Secrets

Annyira tetszenek nekik kitalált steampunk karaktereiket, hogy már végül teljesen azonosulnak velük. Úgy tesznek, mintha egy steampunk világban élnének. Idealizált arisztokratikus módon beszélnek. Minden anakronizmusra előszeretettel rámutatnak. Sznobok és cikinek tartják, ha valaki olyan nevetséges holmit vesz a kezébe, mint például egy mobiltelefon.

14. Önfejlesztők:

Autodidaktaként is fordíthatók. Ők azok, akik állandóan könyveket és videókat bújnak, csak hogy megtudják, hogyan legyenek steampunkok, hogyan hozzanak létre maguktól dolgokat. Nem fogadnak el kritikát senkitől, még az adott terület szakértőjétől sem és nagyon (talán túl is) büszkék, a már elsajátított készségeikre. Nem lehet nekik tanácsot adni arról - nem kérnek és fogadnak tanácsokat -, hogy mit hogyan csináljanak. Teljesen magukra hagyatkoznak.

-------

A cikk szerzője Austin Sirkin - fentebb látható - felhívja arra a figyelmet, hogy úgy kerülhetjük el a bosszantóvá válást, ha kellő iróniával szemléljük a steampunkot, ha nem vesszük komolyan. A fentebbi tipológia csak egy eszmefuttatás, ami semmiképpen nem mások bosszantására készült, inkább csak egy ferde tükör. A sztereotípiák az egyénre kivetítve pontatlanok és félrevezetőek lehetnek.

Az eredeti cikk:

Wonder Who To - Austin Firkin: Bosszantó steampunkok 15 típusa