Az előző bejegyzést követő kommentáradat nyomán itt szeretnék írni azokról az al-zsánerekről (sub-genre), melyeket megemlítettek a kommentelők. Mint azt már korábban is látni lehetett, ezek gyakran összefonódnak, összeolvadnak, merítenek egymásból, ezzel új al-al-zsánert hozva létre.
 
Clockpunk: a steampunk alternatív elnevezése. Főleg a képzőművészetben jelentkezik, az irodalomban ritka (lásd Jay Lake: Mainspring c. regényét). A clockpunk főleg a technikai oldalra fókuszál, igyekszik a premodern megvalósítást ötvözni az ipari forradalomra jellemző gőz-centrikus világképpel. Széles körben használják a rugókat és fogaskerekeket (clockwork, innen az elnevezés) a különféle szerkezeteken.
 
Dieselpunk: a science fiction al-zsánere. A XX. század első felének (főleg az 1930-1950-es évek) pulp irodalmából és képregényeiből merít ötletet. Lényege, hogy az adott kor technikai színvonalát meghaladó (pl. rakéta), vagy az akkor igen elterjedt (pl. léghajó) szerkezeteket és megoldásokat használja fel. Legjellemzőbb dieselpunk művek pl. a Sky Captain és a Roketeer filmek, de ezek is korábbi művek újrafeldolgozásai. 
 
Electropunk: az elnevezés elsősorban egy zenei műfajt takar. Itt azonban a Nikola Teslához köthető, rejtélyes és misztikus elektromosságot előtérbe helyező irányzatot jelöli. Tekinthető a steampunk ellenpárjának is, ahol a gőz helyett a Tesla-féle szerkezetek dominálnak. Nem valami ismert al-zsáner se az irodalomban, se a képzőművészetben.
 
Urban Fantasy: a fantasy manapság egyre népszerűbb ága. Lényege, hogy a hagyományos fantasy elemeket és lényeket a valós világba, főleg városi környezetbe helyezi. Jellemzően a fantasy elemek egyfajta "alternatív", mögöttes világként jelennek meg (lásd: Szergej Lukjanyenko Őrség könyvei és azok filmváltozatai). A zsáneren belül két további al-ág érdemel itt említést. Az első az elfpunk, amely a folklorisztikus és legendás lényeket (koboldok, elfek) emeli be a valós világba. A másik a mythpunk, ami a mitikus történetek és szereplők (pl. istenek) történeteit keveri modern irodalmi (pl. non-lineáris történetvezetés, újfajta nyelvi megoldások) jegyekkel, ill. emeli be őket a realitásba (lásd: Neil Gaiman: Amerikai istenek).
 
Industrial Fantasy: míg az előbbi a fantasztikust emeli be a reálisba, addig ez a zsáner a reális elemeit (főleg technikai megoldásokra kell gondolni) emeli be a fantasy környezetbe. Legjellemzőbb példája ennek a goblinoknál jelentkező technika-központúság és techno-fétis (ezen belül jelennek meg steampunk elemek).
 
Gothic Science Fiction: a science fiction egy ága. Egy részt ide sorolják azokat a műveket, melyek a különféle természetfeletti jelenségekre, pl. a vámpírokra próbálnak tudományos magyarázatot adni (vírusfertőzés [Richard Matheson: Legenda vagyok], mutáció, evolúciós mellékág [pl. George R. R. Martin], meteorbecsapódás stb.). Másrészt azokat a science fiction műveket is ide szokták sorolni, melyek ugyan az űrben játszódnak, de alkalmazzák a gótikus jegyeket, ill. ugyancsak igyekeznek megmagyarázni a természetfeletti jegyeket - főleg a Warhammer 40.000 és a Mutant Chronicles univerzumokra kell gondolni. További, ide vágó elnevezés még a Gothic Panetary Romance és a Gothic Futuristic Romance.
 
Victorian Era Space Faring: a fantasztikus irodalom apró szelete. Lényege, hogy a XIX. századi technikai megoldásokat és szereplőket helyezi űrbéli környezetbe (vagy ténylegesen az űrbe, vagy egy idegen bolygóra). Legismertebb és egyik első képviselője a Space: 1889 című játék.
Post-Apocaliptic Science Fiction: a science fiction egyik legnagyobb ága. Az apokalipszist bármi okozhatja a nukleáris háborútól (pl. Mad Max) a természeti katasztrófán (pl. Menekülés Los Angelesből) át a vírusfertőzésig. Ami miatt ide kerül, az az, hogy a poszt-apokaliptikus  világban a technika visszaszorul vagy egy alacsonyabb szintre kerül, és pl. a gőz is előkerül, mint energiaforrás, vagy megjelennek a steampunkra/clockpunkra jellemző technikai megoldások.
 
Dying Earth Stories: Haldokló vagy Halódó Föld. A történetek a fantasy ill. az SF világában játszódnak, a Föld (vagy a világegyetem) életútjának a végén. Az első jelentősebb ilyen műnek Wells Időgépét tekinthetjük, de sokkal reprezentatívabb Jack Vance Haldokló Föld-ciklusa vagy Gene Wolfe-nak Az új nap könyve című könyvsorozata.
 
 
süti beállítások módosítása