A zenés kísérleti film főhőse az összetört szívű Oriol Vandela, a bolygó legnagyobb szupersztárja, aki utolsó előadására készül a Henry Waltz teaserből már ismert Henry Waltz világban.

A projekt a címszereplő Oriol Vandela zenészről kapta a nevét, aki emellett hangját és arcát is kölcsönzi a film fő karakterének.

Ő az igazi Oriol Vandela:

Az Oriol Vandela ötperces rövidfilm készítésében Emil Goodman mellett Menzkie is részt vett, a zenét Pascal Ayatti szerezte, a forgatókönyvet Varjasi Farkas Csaba írta.

A rövidfilm a Krez Film és az Umbrella Stúdió koprodukciójával jött létre, saját finanszírozásból. A pletykák szerint először nyáron mutatják be.

A gyártás februárban kezdődött az Umbrella Stúdióban, Budapesten. Az Oriol Vandela a Henry Waltz transzmédia projekt első rövidfilmjeként jelenik meg, ezt várhatóan majd egy egész estés animációs film fog követni 2013-ban.

"LZ 129 Hindenburg német Zeppelin-léghajó volt. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel egyike volt a valaha megépített legnagyobb léghajóknak, hossza 245 méter.

Nevét Paul von Hindenburg német tábornokról, köztársasági elnök után kapta.

Első repülése 1936 márciusában volt Friedrichshafenben, Németországban. Legnagyobb sebessége 135 km volt óránként, tartósan 125 km-rel tudott haladni.

Bár arra tervezték, hogy héliummal lesz megtöltve - mivel a hélium semleges gáz -, azonban az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozásai miatt a náci Németországgal szemben, kénytelenek voltak hélium helyett gyúlékony hidrogéngázt használni.

A Hindenburg 1936-ban megkezdte a rendszeres légiszállítást az Atlanti-óceán felett. Mintegy 1000 utast fuvaroztak át 10 menetrend szerinti út során Németország és az Egyesült Államok között.

1937. május 6-án, Lakehurst városában, leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és teljesen megsemmisült. A balesetben a fedélzeten lévő 97 ember közül 36-an haltak meg. A tragédiát számos filmen, fényképen megörökítették, a léghajók kora leáldozott a katasztrófa hatására.

A hivatalos vizsgálat szerint a tüzet a légkör statikus kisülése okozhatta, azonban sokan feltételezték, hogy egy náciellenes szabotázsról volt szó." /forrás: Wikipedia/

Korabeli filmhíradó a Hindenburg tragédiájáról:

Tegnap szó érte a házat, hogy Facebookon mindenféle homályos eredetű képeket össze-vissza rendező, a forrásoknak nem utánanéző korai robotokat bemutató cikket ajánlottunk. Hogy e hibát jóvátegyük - mivel már egyszer a viktoriánus gépemberekről írtunk, így azokról nem rakhatunk fel újabb bejegyzést (csak kiegészítő jelleggel) - álljon itt e cikk arról, hogy a II. világháború előtt létezett két olyan gépemberről, akikre büszkék lehettek a magyar feltalálók.

HŰSÉGESEBB SZERETŐ LEHETETT VOLNA, MINT A "PESTI FICSUROK"

Az egyik legelső ismert humanoid magyar "robot" Dr. Motor volt, a magyar gépember. 1929-ben mutatták be őt először. Lakatos István zseniális meseregényében a Dobozvárosban (egy későbbi bejegyzésben még lesz róla szó) olvashatunk egy aranyos képregényt a Bajszos Robotról. A Bajszos Robot ügyes leleménynek tűnhet, de az az érdekes, hogy egy bajszos robot az első magyar gépemberként valóban létezett. Tarján Ferenc építette, és egy karót nyelt Chaplin-bajszú úriemberre hasonlított:

A Chronicles of Harriet blogon egy írás a személyiségpszichológia steampunk vonatkozásaival foglalkozik. A blog szerzője cikkében azt vizsgálja, hogy kik azok, akiket érdekelni kezd maga a steampunk szubkulturális szintjén, majd steampunk archetípusokat egy pszichológiai elmélet alapján értelmezhető személyiségtípusokkal veti össze.

Akármilyen furán is hangzik, de a sci-fi és a fantasy szeretete - annak a motivációja, hogy jelen világunkból az elménk alkotta képzeletbeli tájaira kalandozzunk – a magas önkifejezési vágy vagy a nonkomformizmus hajlamosíthat a steampunk kedvelésére.

A cikk írója az úgynevezett Myers-Briggs típuselméletet tesztet töltötte ki. Ebből fejtette meg, hogy miért is szeretheti a steampunkot. Az így kapott ismereti anyagot általánosította tovább.

Az SCAA - amerikai kávészakértő szervezet - a 2012-es Nemzetközi Kávés Különlegességek EXPO-ján a Legjobb Tea- és Kávékészítő Berendezés Nagydíjával az Alpha Dominche Steampunk eljárását díjazta.

Ez azt jelenti, hogy már nemcsak a divat terén hódít a steampunk, hanem az forró italkészítés terén is.

Az Alpha Dominche berendezése egy XXI. századi változata annak a szifonos kávéfőzőnek, amelyet korábban már bemutattunk.

Ultravékony kávéfőző rendszerének segítségével bármelyik pultos akár négy különböző kávéfélét tud elkészíteni egyszerre alig harminc másodperc alatt.

A hihetetlen kávéfőző Európának egy darabig még csak videón jelent élményt. A berendezést Észak-Amerikában ősszel mutatják be a nagyközönségnek.

Alpha Dominche from khristian bombeck on Vimeo.

További részletek az Alpha Dominche honlapján.

Új rovatot indítottunk, de nem itt a blogon, hanem Facebookon. Az átlagolvasó persze elcsodálkozhat, hogy is tehettük ezt, mivel a Facebook nem egy blogfelület. Nem blogfelület, de annál inkább közösségibb, és ha egy ilyen játékról van szó, mint a "Napi hülye kép", éppen megfelelő.

Az ötletet bevallottan a legnagyob steampunk Facebookos rajongói oldaltól vettük át. A játék lényege, hogy adott egy XIX. századi vagy XX. század eleji hülye kép - akár photoshoppolt, akár nem -, amihez minél viccesebb, ötletesebb képaláírást kell kitalálni.

Az aktuális hülye képet a blog oldalsó menüsorán, jobbra is mindig megtaláljátok, hogy minél hamarabb megoszthassátok a képaláírásnak kiötlött kreatív nyelvi leleményeiteket.

Ha pedig van egy steampunkos, viktoriánus hülye képed, amihez kíváncsi lennél mások milyen képaláírást találnának ki, akkor küldd el az sztpunk@gmail.com e-mail címre, és ha használható, máris tesszük a Facebookra!

A XIX. század végén nem is vették férfiszámba azt, akinek nem volt bajsza. Erről a témáról olvashattok a Múltidézők Találkozók blogján. Ennek tudatában szeretnénk Titeket egy bajuszos rendezvényre, azaz pontosabban filmvetítésre invitálni a A budapesti DocuArtba, holnap április 27-én, este 20 órai kezdettel.

"A Magyar bajusz (2012, 39 perc) a 2010-ben a DocuArt által szervezett myDEER workshopon lezajlott projektfejlesztési munka eredménye. A színes magyar doku azt meséli el, hogy tíz éve német nyeri a magyar bajusz kategóriát a Európai Bajusz Bajnokságon. Ám a magyarok elindulnak, hogy megmutassák, milyen is az igazi magyar bajusz, és megszerezzék a trófeát. „Mert nem csak szőr a Magyar Bajusz!” Az esemény ingyenes, de a szervezők szívesen fogadnak adományokat, amivel a rendezőt és a DocuArt nonprofit alapítványt támogathatjuk." (forrás: Est.hu)

Facebook Event

Egy kis kedvcsináló a könnyed péntek esti bajszoskodáshoz:

És egy kis ízelítő abból, milyen volt az idei nemzetközi bajusz- és szakállverseny:

Tavaly indítottunk el azon sorozatokat, ahol a magyar steampunkos helyeket gyűjtjük össze. Hogy miért? Például a helyszínek kiváló fotózási lehetőséget biztosítanak, érdekesek számunkra, és ha ezeken a helyeken járunk, akkor úgy érezhetjük, mintha időutazáson vennénk részt.

Korábban már sokszor szó volt a blogon és Facebookon is az Istvántelki Főműhely vonattemetőjéről, a Vasúttörténeti Parkról, a Közlekedési Múzeumról, a  az óbudai gázgyárról, és az Öntödei Múzeumról, de ilyen a Városi Tömegközlekedési Múzeum is Szentendrén, amelyet Nagy Norbert (nanoimpala) olvasónk ajánlott figyelmünkbe.

"A Városi Tömegközlekedési Múzeum névre elkeresztelt ipartörténeti szakgyűjtemény 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt, a HÉV-vonal villamosításakor, 1914-ben épült kocsiszín épületében.

Az öreg kocsiszínt felújították és átalakították, hogy megfeleljen legújabb rendeltetésének. A múzeum ma öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal, szabadtéri kiállító területtel várja a közlekedés iránt érdeklődőket.

A látogatók számos fényképfelvétel és korabeli tárgyi emlék segítségével kaphatnak képet a magyar főváros közösségi közlekedésének kialakulásáról és fejlődéséről az első lóvasúti vonal 1866. augusztus 1-jén történt megnyitásától egészen a megépített- és tervezett metróvonalakig.

Megismerhetik a mai BKV Zrt. jogelődjeit, továbbá az egykori és mai Magyarország nagyvárosainak közlekedését, villamoshálózatát, járműveit. Bemutatják a vasutakat kiszolgáló infrastruktúra, a pálya- és felsővezeték építés, - fenntartás, a távközlés és az áramellátás műszaki emlékeit és eredeti helyén tekinthetik meg a szentendrei régi kocsiszín egykori kovácsműhelyét.

Külön terem foglalkozik a budapesti autóbusz- és trolibusz-közlekedés történetével. A látogatók megismerhetik mind a korabeli jegyfajtákat és vállalati rangjelzéseket, mind a különféle járműalkatrészeket és berendezéseket.

Mindezek mellett a múzeum mintegy 60 felújított járművel várja a régi korok szerelmeseit. Nem csak gyerekek számára jelenthet élményt, hogy a kiállított járművek egy részére fel is szállhatnak.

A járművek között szerepel az 1887-ben - a legelső HÉV mozdonyok egyikeként - forgalomba helyezett, 4-es pályaszámú, Haraszti névre keresztelt gőzmozdony, de - a legidősebbek közül válogatva - bemutatjuk azt az 1897-ben készült, 1906. évi állapotában megtekinthető 418-as pályaszámú villamost, mely 2001-ben a párizsi magyar évadon reprezentálta a budapesti közösségi közlekedés több mint másfél évszázados történetét." (olvasható a Szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum honlapján)

A felnőtt belépő a Vasúttörténeti Múzeumhoz képest rendkívül olcsó, mindössze 320 Ft. Fotósjegyért ellenben már 490 Ft-ot kérnek el. De mégis érdemes a helyszínre fotóalkalmatossággal érkezni, mert ahogy Nagy Norbert (nanoimpala) fotói is mutatják páratlan élményben lehet részünk:

A múzeumhoz eljutni igen egyszerű, mivel a szentendrei HÉV végállomásától nem messze található.

Címe:

2000 - Szentendre - Dózsa György út 3.

Nagyobb térképre váltás

-----

A fotókért köszönet Nagy Norbertnek!

Ha szeretnél Te is egy "steampunkos" magyarországi helyet bemutatni fotókkal vagy egy élménybeszámolóval, akkor várjuk e-mailed az sztpunk@gmail címre!

Nick Vujicic egy optimista kis ember, pedig se keze se lába nincs. Nem csak metaforikusan, képletesen, hanem fizikailag van így. De ahelyett, hogy magába fordulna, vagy elkeseredne sosem arra gondol, mi nincs neki, hanem arra, hogy mennyi mindene van.

Vujicic amellett, hogy kampányol az amerikai átlagemberek - és főleg testképük miatt szenvedő tinik - önbizalom növelésének érdekében, egy számunkra érdekesnek tűnő filmben: a The Butterfly Circusban is főszerepet játszik.

A 2009-ben készült Joshua Weigel rendezte öt filmfesztiválon díjat kapott szívhez szóló alkotást ajánljuk mindazoknak, akiknek lelkierőre, nagyobb önbizalomra és arra van szükségük, hogy értékesnek találják életüket.

The Butterfly Circus - HD from The Butterfly Circus on Vimeo.

Azért fogalmaztam jelen időben, hogy játszik, mert filmből szeretnének egy teljesebb, hosszabb változatot is készíteni. A tervekről, valamint magáról a műről itt olvashatsz részletesebben:

A Butterfly Circus hivatalos weboldala