Little Steampunk Hipsters

A hipszterek körül lassan több a kérdés, mint az állítás. Az biztos, a hipszterség létező jelenség. Inkább rétegkultúra, mint szubkultúra. A hipszterekről jelen korunk ellentmondásos megítélésű figurái. Egy wikipedián és egy blogon azt olvasni róluk, hogy gyökereik egészen az 1940-es évekbeli jazzbárok sznob fogyasztóihoz „nyúlnak vissza”. Felületes, bulizós fiatalokról van szó, akik értelmiséginek és világpolgárnak vallják magukat, általában a kreatív és marketing szakterületen képzelik el jövőjüket és az internetről a legfrissebb pletykákat is ismerik. Imádják a vintage-t, a retrót, a nyolcvanas éveket. Nevük hiába hasonló a hippikéhez, a hippikhez semmi közük.

Annyit még biztosan tudunk róluk a fentebb felsorolt állításokon, kívül – legalábbis egy riport már ezt feltárta -, hogy általában maguk sem veszik észre magukról, hogy hipszterek. (Lehet, hogy kedves olvasó, Te is egy hipszter vagy? Sőt mi több lehet, hogy-e cikk írója is hipszter??? :D) Sokat járnak szórakozni, szeretik azt hangoztatni, hogy az ember azonos azzal, amit visel, azzá „válik” - persze nem fizikailag, csak átvitt értelemben - amit megeszik, amit elszív, megiszik, meghallgat, megnéz, olvas.

MIÉRT NEM HIPPI A HIPSZTER?

A fentebb felsorolt a kijelentések egy 1960-as években Londonban uralkodó szubkultúrától "Modtól" erednek, akik a hippik ellenségeinek tekintették magukat (még verekedtek is velük). A hippik azért is nem keverendőek össze a hipszterekkel, hiába ered a hippi szó a hipsterből. (Találóbb lenne a hipszterekre a modszter kifejezés.)

A hippik a Mod kultúrával szemben nem nagy igényességet fordítottak öltözködésükre, lényegében hajléktalanok voltak. Azt vették fel, ami a természetimádatukat és buddhista tanaikat fejezte ki. A hippik ugyan nem nyírták a szakállukat, hajukat, de ruháikat maguk készítették. az igazi kommunákban a textilt is maguk szőtték, ruháikat rongyokból foltozták, a pénzt elvetették, úgy ahogy az egész kapitalizmust (a hipszterek részéről a kapitalizmuselleneség lehetetlen).

Igazi hippik Woodstockban 1969-ben (aki itt lát valami hipszterséget, menjen el a szemészhez)

A Modok hasonlóan a hipszterekhez nem vetették meg a kapitalizmust és a pénzt. Sőt! Olyan fiatalok voltak, akik az hatvanas évek Angliájában azért viseltek elegáns kosztümöket, minimalista divattervezők által hordott ruhákat, azért jártak a legmenőbb motorokkal, hogy folyamatosan trendik legyenek, a hippikkel ellentétben egyéniségek akartak lenni, nem éltek kommunákban, inkább pubokban, bárokban szórakoztak, és mindenképpen ki akartak tűnni az általuk aljanépnek titulált munkásosztálybeli fiataloktól. 

Modok

Talán azért fordítottak nagy figyelmet a ruházkodásra, mert intellektusuk folytán már nem tudtak kitűnni, mivel az egyetem, az iskolázottság, a tudás az 1970-es évekre általában már nem csak a módosabbak előtt állt nyitva. Külsőségekben élték ki magukat, és mindenük a trend és általában az ő szintjüket el nem érő, a kulturális felfogásukkal nem azonosulókat illető "lenézés, lefitymálás" lett.

Ma már szintén mindenki előtt a világ legnagyobb könyvtára az internet, a mély tudással való kitűnés ismét nem éppen a legtrendibb, annál inkább épül a felületes, gyors információk továbbadására az információs kultúra. Éppen ezért járható út a hipszterség, amelyben általában mai huszonévesek úgy, hogy arról nem igazán tudnának, a külsőségekben próbálják kiélni magukat, ahelyett, hogy az önmegtalálás egyéb eszközét választanák az információáradatban való sodródáson kívül.

Hipszterek

A hipszterség abban különbözik a Modtól, hogy míg a Mod a klasszikus gazdag szimbólumokat tekintette dominanciája jelének, addig a hipszterek a "mindenki mástól különbözni vágyok" eszméjét, az internetről befutó információk garmadából összeollózott kreativitást és az intellektuális kocsmalétet - miközben magukat a legtudatosabban élő környezetvédőnek gondolják magukat - tartják az önmegvalósítás és a társadalom fölöttiség csúcsának. Ők sem vetik meg a kapitalizmust, sőt úgy gondolják szükséges, mert ez élteti a kreativitást – főleg a marketing által -, a pénzre pedig ugyebár szükség van, mert anélkül nem járhatnának el esténként szórakozni, nem élhetnék ki trendmániájukat és természetesen a még mindig igen drága kütyüket és ökoholmikat sem vásárolhatnák valamint bioélelmiszereket sem fogyaszthatnák. Sőt, munkájuk se lenne, mivel mint már említettem valamilyen marketinghez kapcsolódó szakterületeken szeretnének dolgozni.

OKOSKODÓ "MENŐ MANÓK"

Tipikus hipszter: kefekötő frizura (oldalt nyírt, magasra tornyozott), fura szakáll, vastagkeretes napszemüveg, e-cigi, csőnadrág, vászoncipő és nem eszik pizzát, mert az túl kommersz

A hipszter jelenséget nehezebb szavakkal leírni, mint képben megmutatni, ezért az Egyesült Államokban Michael White festő úgy döntött, hogy a legkönnyebb utat választja ahhoz, hogy megismertesse az emberekkel a nagyvárosban élő „nem is annyira idegeneket”. Egy groteszk gyermek könyvbe illő festménysorozatot készített The Little Hipsters címmel a Los Agelesben élő hipszterekről. 

A festményeken a múzeumban pózoló tudálékos, dizájnfazontól kezdve, a kutyasétáltató ökotudatoson keresztül, a jellegzetes napszemüveg, szakáll, kefekötő séró, csőnadrág stíluson át mindenféle fajta hipsztert megtekinthetünk. Ami igazán szomorú az, hogy miközben kitűnik a képekből felszínes egészségmániájuk, a környezetvédelem iránti elkötelezettségük, bizony mégis a trendi kávézókban, bárokban (Budapesten romkocsmákban) ugyanúgy megisszák a magas cukortartalmú üdítőket, az energiaitalokat, szívják a cigarettát és vedelik alkoholt. Ezzel nem lenne semmi baj, ha nyíltan kimondanák, hogy ők bizony a byroni spleen megszállottai és egy hedonista hagyományt követnek. Ehelyett azonban meg vannak győződve a környezetvédelem fontosságáról. Szóban, de nem tettben harcolnak az alkohol, a dizájner drogok, az energiaital, a cigaretta, a magas cukortartalmú ételek és italok egészségkárosító hatása ellen.

MILYEN EGY STEAMPUNK HIPSZTER?

Blogunkon azért ajánljuk a jelenséget bemutató festménysorozatot, mert az egyik kép steampunk hipsztereket ábrázol.

Miután megláttam ezt az akvarellt, elgondolkodtam azon, hogy mennyire lehet egy magát steampunknak valló hipszter, és aztán arra jutottam, hogy talán, ha az illető csak külsőségekben éli ki magát, miközben a steampunk gyökereinek egyáltalán nem néz utána. Példának okáért az tekinthető némileg steampunk hipszternek, aki külsőségeiben és viselkedésében nagyon steampunknak tűnik, ugyanakkor már az említett spleen és kreatívan öntudatos arrogancia jellemzi. Fel tudja sorolni a legmenőbb steampunk boltokat, főleg a külföldieket. Van steampunkos iPhone tokja, fogaskerekes pendrive fityegője. Rendszeresen böngészi a Gawker-t és a BoingBoing-ot, de mindeközben fogalma sincs arról, ki nevezte el a steampunkot steampunknak, hogy a viktoriánus sci-fi miért nem steampunk; mi a különbség az egyszerű múltidézés és a steampunk között; mely történelmi időszakot tekintjük a steampunk inspirációs korszakának; mit jelent az anakronizmus szó; kicsoda Kris Kuksi; ha régiséget visel, fogalma sincs valójában az mely korszakból származik, mi volt annak a funkciója; ha steampunk írókról kérdezzük, Blaylock, Jeter, Tim Powers, Terry Pratchett és Scott Westerfeld helyett Verne Gyuláról és H. G. Wellsről kezd el beszélni. (Hasonlatként, olyan a steampunk hipszterség, mintha valaki úgy inná az abszintot, mint a Fütyülős pálinkát.)

A festménysorozatban továbbá érdekes lehet még egy steampunk iránt érdeklődő hipszter figura is, aki talán kölcsönvett cilinderrel pózol, miközben ábrázatát természetesen egy iPhone-nal igyekszik megörökíteni.

Michael Whitenak New Yorkban ki is állították a nagyvárosi „menő manókat” megörökítő sorozatát. A művész aranyosan festette le őket, ezzel a gesztussal pedig lehámozta róluk azokat a jellemzőket, ami miatt sokan nem kedvelik őket: a felszínességet, az idegesítő okoskodást - szinte már kioktatást - és a megrendíthetetlennek tűnő önbizalmat. A hipszterség hátterében ugyanis olyasmi áll, ami valóban "Little"-vé, mélyen emberivé teszi őket: az indentitás keresés vágyának beteljesíthetetlensége. A hipszterek ugyanis nagyon keresik önmagukat, azért kapkodják mindenhonnan a stílusukat, azért ragaszkodnak a legújabb trendhez, mert így próbálják megtalálni a helyüket a világban.

Felületes látásmódjuk valószínűleg megszűnik egyszer, amikor már nem akarnak mindenáron trendik és egyéniségek lenni, a személyiségfejlődésük a mélyebb megismerés útjára lép, szembesülnek a felelősségvállalással, a "felnőtté válással", nevezzük úgy, hogy az élet legnagyobb dolgaival. Talán hallgatnak egyszer Brian szavaira a Monty Python egyik legjobb filmjéből: (Briant ezúttal képzeljük el a netes trend Isteni hangjaként).

"Brian (az áldást kérő tömegnek): Nektek önállóan kell gondolkoznotok! Ti mind egyéniségek vagytok!
A tömeg: Igen, mi mind egyéniségek vagyunk!
Brian: Ti mind különbözőek vagytok!
A tömeg: Igen, mi mind különbözőek vagyunk!
Egy ember a tömegből (Terry Gilliam): Én nem!
A tömeg lesziszegi.
Brian: Mindent magatoknak kell megoldanotok.
A tömeg: Igen, magunknak kell megoldanunk mindent.
Brian: Pontosan.
A tömeg: Folytasd! Folytasd!
Brian: Nem! Épp ez a lényeg: ne hagyjátok, hogy bárki megmondja, mit csináljatok!"

/Monthy Python: Brian élete (részlet)/

Végezetül pedig nem utolsósorban, aki a feljebb felsoroltak alapján steampunk hipszterként magára ismert, egy cseppet se érezze magát rosszul vagy beskatulyázottnak, inkább próbáljon utánajárni a steampunknak, honnan jött, hová tart, mi is ez az egész. Tegye fel magában a kérdést, hogy ez miért is érdekel, miért van rá szükségem, oldja fel magában a felületesség maszkját, és próbáljon elgondolkozni azon, hogy miért érdekes korunkban az időtlenség - így szó szerint -, miért keresnek egyesek önmegvalósítási menedéket a steampunkban, az anakronizmusban - a korszerűtlenségben - és főleg a neoviktoriánus stílusokban.

Akit érdekel még a steampunk pszichológiája, annak ajánlani tudunk egy bejegyzést, amely még a blog költözése előtt született. Ez az írásunk azzal foglalkozik, hogy egy pszichológiai elmélet szerint milyen személyiségtípusok, miért érdeklődnek a steampunk iránt. Aki pedig még mindig nem tudná, mi az a steampunk, annak nagy szeretettel ajánljuk blogunk keresés mezőjét vagy a Wikipediát.

(Megjegyzés: A kategóriákban azért látszik egyelőre még kevés bejegyzés, mert az átköltözésnél mindent újra kell címkézni, és még nem értünk el 2008. október 30-ig.)

Michael White festményei

Kik azok a hipszterek? (trendi)

Hipszterek (Wikipedia)

Mod (Wikipedia)

Kik azok a hippik? (Wikipedia)

Cikk Michael White festményeiről és a hipszterekről (laist)

Egy érdekes összehasonlítás: Mod vs hipszter