Kempelen Farkas beszélőgépe

Híres feltaláló, polihisztor volt az 1734-ben született Kempelen Farkas. Polihisztor ugyanis egyszerre volt irodalmár, művész, hihetetlen ügyes mérnök, vándorprodukciós és még sorolhatnám; a rokokó mára már elfeledett mágusa; Mária Terézia kegyence, aki a császárnőnek még kényelmes mozgó ágyat is barkácsolt, amikor az öreg hölgy már nem nagyon volt képes kimozdulni a palotából.

Kevesen tudják, de egyik mániája nem a híres sakkozógéphez kötődik. Legnagyobb találmányának elkészítésére évtizedeket áldozott. Egy népi duda hangja ihlette meg a feltalálót, akinek a hangszer hallatára eszébe jutott, hogy ha a duda magánhangzókhoz hasonló hangot enged ki magából, akkor talán el lehet készíteni egy beszélőgépet.

De Kempelen idejében a fonetika és a fonológia akkoriban még nem volt ismert tudomány, így Kempelen nem tudhatta előre, hogy a képzett hangok nem feleltethetők meg a leírt betűknek. Erre csak hosszú és fáradalmas kísérletezés után jött rá. Elkészítette beszélőgépét, de ez csak pár egyszerű szótagot volt képes "kimondani", azt is különleges technikai bravúrral. A gép ki tudta mondani, hogy "papa", "mama".

Kempelen 1790-ben elkészült beszélőgépéről szóló könyvét 1989-ben jelentették meg magyar fordításban Az emberi beszéd mechanizmusa címen.

A gép rekonstrukcióját Magyarországon két kiállításon mutatták be: 1996-ban a Millenáris megnyitóján és 2007-ben a Műcsarnokban Ember a gépben kiállításon.

Kempelen beszélőgépe