Arkangyalok hattyúdala

Szubjektivitásom teljes tudatában állítom, a Plan 9 From Outer Space után ismerjük a receptet: úgy ahogy az anyag mellett létezik az antianyag, úgy a tehetség mellett is létezik az antitehetség. A jó műalkotásokkal kapcsolatban nagyjából tudjuk mi a helyzet, az antianyagszerű művészeti alkotásokon ki-ki kedve szerint sírhat vagy éppen nevethet. Az Arcangeli esetében én az előbbit választom.

ajánlom megtekintésre a videó alatti kommentaggitációt - az értékelés láthatóságát, talán nem véletlenül, le is tiltották

Első megtekintés után, mintha Vörösmarty Vén cigányává alakultam volna:

"Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban"

Szubjektivitásom teljes tudatában állítom, a Plan 9 From Outer Space után ismerjük a receptet: úgy ahogy az anyag mellett létezik az antianyag, úgy a tehetség mellett is létezik az antitehetség. A jó műalkotásokkal kapcsolatban nagyjából tudjuk mi a helyzet, az antianyagszerű művészeti alkotásokon ki-ki kedve szerint sírhat vagy éppen nevethet. Az Arcangeli esetében én az előbbit választom.

ajánlom megtekintésre a videó alatti kommentaggitációt - az értékelés láthatóságát, talán nem véletlenül, le is tiltották

Első megtekintés után, mintha Vörösmarty Vén cigányává alakultam volna:

"Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban"

Sírni fogok, mint a száz cigány, aki húzza, vagy nevetve sírná a giccses tingli-tanglit. A produkcióval fogalmam sincs kit céloztak meg. Minket huszonéveseket, de főleg biztosan steampunkokat kihagytak a sorból. Nagyjából látom lelki szemeim előtt a menedzserek és marketingesek "vad és nemes", homlokizzasztó agytornáját a 30 fölötti (vagy 16 alatti?), de semmiképpen sem kiforrott zenei és vizuális ízléssel megáldott D és E kategóriás célcsoport meghatározásában, amikor felötlött elmélyükben az Arcangeli ötlete.

Valamelyikük netán egy kósza pillanatában feltévedt Jake von Slatt honlapjára, egy külföldi besúgó által megtudták, hogy Lady Gaga is kukkert fog ölteni, na meg nem is beszélve Ákosról, aki újabban hegesztőszemüveggel huszárkodik, és felszín fölött rajongók hada tapsol: "mekkora egyedi ötlet", amikor kukker, a guggli, tudjátok az a jellegzetes ipari forradalmat megtestesítő szemdísz, a steampunkban lassan tíz éve ható, egyre kiüresedőbb jelentéstartalommal bíró divatkiegészítő.

"A mennyországban mindig karácsony van", ezúttal a steampunk arkangyalok énekelnek

Ahogy popularizálódik a steampunk, a neoviktoriánus jelleg is egyre üresebb leszt, ezzel előbb-utóbb szembe kell néznünk. Ezt a tartalmi és formai kiüresedést az Arcangeli esetében is jól láthatjuk. Bevallom, amikor megnéztem a kötve hiszem, hogy L'art pour l'art ihletésre, "szörnyen fantáziadúsan" A dalnak keresztelt dalukat, elszégyelltem magam, amiért steampunk vagyok. Legszívesebben ilyen szösszenetek után kezet ráznék Komavary kollégával, azzal a tudattal, "igen igazad volt - a steampunkkal bizonyos esetekben embert lehetne ölni". "A mennyországban mindig steampunk karácsony van" - ez is lehetett volna A dal címe a Meaning of The Life után szabadon, ha már ötletesek, ironikusak és kreatívak szerettek volna A dal címének "fondorlatos elmével megáldott" kiagyalói.

Ha úgy vesszük igazuk van a produkció mögött álló kreativitásukat a ezúttal zsebrevágó kreatívoknak, hiszen A dal, ha úgy vesszük baromi posztmodern, mert az egész A dal - még leírni is hasba vágó ennyi szóismétlést - magáról a dal költéséről szól, és akkor már ott vagyunk, hogy a dal szerzői teljes medializáltságuk tudatában írtak egy dalt a dalolásról, az már nem az ő bűnük, hogy ezzel a nemes gesztussal a giccs elméleti kritikusainak nyújtottak ingyencukorkát.

Aztán...

"Hol a hal?"

Azaz, ha az alcímben ígérnek verklizenét is, amit sehol nem hallunk viszont. Hol itt a verkli? Na és tudják egyáltalán, hogy mi is az a szerepjáték? Hol vannak a karakterek, a megadott attribútumok egy esetet, a dzsentrijét leszámítva - az kaszt - mind foglalkozásokat jelölnek. A premier plánok állandó váltakozása semmiképpen nem pótolja egy szerepjáték izgalmait.

Egy valamiben igaza van a honlapjukon is föllelhető ajánlószövegnek: groteszk ripacsokkal van dolgunk, a szó legkomolyabb értelmében. Mind látványgiccsorgia, mind sziruphalmozás tekintetében. A legszomorúbb, hogy az Arcangeli kiötlői ezzel a gesztussal magával a steampunkot is lejáratják. Ennek nem arról kellene szólnia, hogy pár tőkés megvásárol három embert, és giccsesbe öltözteti, és babaként kezeli őket, hogy a youtube-n méltassák az össztermék mennyire szép lett szerintük.

Szépen tele lett marketinggel. Megteremtették a hogyan ne csináljuk steampunk bandát, hogyan ne csináljunk steampunk zenét és klipet recept alaptípusát. Közhely-közhely hátán, zsibvásárosan, valódi koncepció nélkül, felülről pénzügyileg forgalmazva és irányítva. Kell ez nekünk steampunkoknak? Egy olyan szubkultúrának, amelynek tagjai nem kedvelik, ha készen dobják oda az Arcangelihez hasonló, sablonosan fantáziátlan termékeket? Nesze vegyed.

Veszek én: Hegyalja Fesztivál bérletet, és minden steampunkot buzdítok, jöjjetek fület mosni a Paddy and the Rats-re és a Bohemian Betyars-ra.

---

az Arcangeli hivatalos honlapja