Sherlock Holmes végső metamorfózisa

A szörnyes-trend az örökzöld detektívet sem kíméli. Óz, Alice, Büszkeség és balítélet,és Viktória királynő után Sherlock Holmes is megkapta a maga zombidúsulását, természetesen a ködös steampunkos Londonban.

A Viktoriánus élőholtak (Victorian Undead) első számától (2009. november) a Sherlock Holmes vs Zombik minisorozatban újra bizonyságot kaphatunk arról, milyen az, ha ismét egy klasszikusról zombisítva húzzák le a bőrt, ezúttal szó szerint (előzménynek ajánlott olvasmány: A kőszívű zombi fiai) Sir Arthur Conan Doyle figurájáról.

A sorozat egy újabb kultikus figura és fantáziavilág újraírása megkísérel úgy szórakoztatni, hogy két világ az eredeti Doyle-i atmoszféra - illetve az abból kialakult sémák evolúcióját felhasználva - a B-kategóriás zombifilmek inspirálta közeggel montázsolódik egybe. Mivel nem csak irodalmi adaptációról van szó - ellenben az első bekezdésben említett darabokkal -, a hatás vizuális szinteken is mozog. A groteszk jellegét a látványt csak felerősíti, nem tudunk elmenekülni, mint a szöveg esetében attól a gondolattól, mennyiben paródia az egyre több klasszikust bekebelező "zombisító" aktus. Már maga az azóta kultikussá vált Tony Moore borító is ezt a rothadó idealizmust képviseli. Újra elgondolkoztat tehát miben is rejlik a szörnyes-trend népszerűsége, azon túl, hogy újra és újra a klasszikusokat megerőszakoló nevezhetnénk úgy is: fekete-humor-játékot kapunk.

Aki kedveli a szörnyes-trendet annak kihagyhatatlan olvasnivaló a Davide Fabbri által rajzolt képregény.

Sherlock Holmes zombikkal, robotokkal, minden jóval:

Victorian Undead

Tom Mason cikke a Viktoriánus élőholtak első számáról (angol)

Interjú Ian Edgintonnal a Sherlock Holmes vs Zombik írójával