Állandó vita tárgya az anakronista stílusirányzatokkal kapcsolatban, hogy mi fontosabb bennük: a korszakokra való visszautalás, a korszerűtlenség trendje vagy pedig az alternatív energiaforrásokra egy adott idealizált korszak technológiai állapotának előtérbe helyezése.
Azért nevezem idealizáltnak ebben az esetben ezeket a technológiai állapotokat, mert köztudott tény: az gőzenergia hasznosításával egy időben egyszerre jelentek meg az első elektromossággal kapcsolatos kísérletek, majd később a XIX. század végén egyre több "villanyosággal" működő találmány.
Hasonlóan ahogy a benzin hajtotta motor feltalálása is a századforduló előtti egy évtizedre esik, úgy ahogy a repülőgépek megjelenése is az 1900-as évek elejéhez köthető, tehát az egész belle epoqué-t áthatja, és nem csak a 1920-as évek után van jelen. Az óraműmechanikás gépezetekről direkt nem ejtettem szót, hiszen ahogy a gőz esetében is egészen az ógörög Hérónhoz térhetünk vissza. Technológiai szempontból azt kell mondjam igen nehézkes a stílusirányzatokat tisztán, szimplán önmagukban értékelni, és rámondani egy-egy műre, hogy ez ezért és ezért - van benne gőzvonat - steampunk, az pedig ezért és ezért - van benne repülőgép - dieselpunk.
Érdemesebbnek tartom tehát a technológiai állapotokat idealizáltnak tekinteni, és ami a legfontosabb valódi, a mi értelmezésünkben átélt kultúrtörténeti stíluskorszakokhoz és stílusirányzatokhoz kötni. Egyről nem szabad megfeledkezni, hogy mindezen trendek közül a cyberpunk név hatására steampunknak keresztelt irányzat jelenleg a retrofuturista nosztalgiázás mellett a legjelentősebb és a lehatásosabb (lásd. a Steampunkopedia végleges trendelemzését, utalással a blogunk 2009-es októberi trendelemzésére hivatkozva.)
Nehezítő körülmény a stílusirányzatok megszokott keveredése, leszámítva a retrofuturizmust. Előfordul, hogy egy steampunk mű egyszerre clockpunk, elektropunk, és számos esetben már dieselpunk is. Az idealizált történelmi korszakokhoz, szférákhoz való viszonyítás remélhetően több fogódzót ad, mint csupán az alternatív energiaforrásokra való hivatkozás.
Lássuk, melyek a legfontosabbak és mely korszakokhoz köthetők egy-egy tipikusabb példával szemléltetve:
Clockpunk - az ókortól (napjainkig?) - (alternatív mechanikus világok)
Ez az, ami a steampunk korszakain túl bármely történelmi időszakhoz visszanyúlik, és a mechanikus eszközök idealizálásával teremt egy alternatív történelmet, vagy éppen történelmen túl kreál fantáziavilágokat. Meríthet az ókori gépezetekből, a középkor misztikusnak tekintett világából. Egyik legkedveltebb toposza a garabonciás diák-féle feltaláló, aki automatákat és automatonokat készít. Nem véletlenül lett clockpunk hőssé Kempelen Farkas, és az ő Törökje. A clockpunk egészen olyan alternatív jövőképeken is jelen van, mint a 9 (film). Neoszürrealista világteremtésben, fogaskerekes, felhúzható "a gép forog, az alkotó pihen" művekben: Machinarium (játék).
Tipikusan clockpunk: A sakkautomata titka (regény), a Syberia I-II. (játék).
Syberia (forrás gamespot)
Steampunk - ipari forradalom, viktoriánus, edwardianus korszak, egészen az első világháborúig (1789-1914 (1918?))
A clockpunkon túl ez a stílusirányzat fedi le a leghosszabb inspirációs időszakot. A korai időszakokhoz nyúlók még a klasszicista, romantikus elemekből meríthetnek, addig akik a XIX. század végének dekadens, modernista világa már teljesen különbözik ettől. Úgy is, ha az idealizáció szempontját tekintjük elsődlegesnek. Mára kialakult sztereotípiákból építkezik a steampunk, ilyen a gőzvonat, a kukker, a zeppelin, illetve a léghajók szerepeltetése valami ködös pulpos, posztapokaliptikus helyszínre helyezve - megfeledkezve ezzel a nosztalgikus irányzatokról. Ezt kell a legkevésbé magyaráznom.
Az szorul inkább magyarázatra, miért kerül bele a képbe a XIX. század vége is, amikor éppen ez az a kor, amelyben megszállottan elektromosságmániásak lettek az emberek. A kor divatja szerint delejeztetéssel próbálták gyógyítani a betegségeket. Edison izzójának feltalálása pedig felvilágosította az egész világot. Éppen ennek a terminológiai bakinak az elkerülése végett igyekeznek egyre többen leszorítani a steampunkról a Frankenstein lényét teremtő erőt, mintha az a korszakban nem is létezett volna, és egy új névvel ellátni egy gőzenergiát és a korai benzinmotorokat nagyjából nélkülöző stílusirányzatot.
Tipikusan tisztán steampunk: Steamboy (anime)
Western SF - A XIX. század második felének elképzelt amerikai világa: a vadnyugat
"A vadiúj vadnyugat". A nagy vadnyugati nosztalgia időszakától kezdve (1960-as, 1970-es) évektől beszélhetünk a western SF-ről. Majdnem olyan, mint a steampunk, csak kulturális inspirációs bázisa más. Míg a steampunk jellegzetesen Európa-centrikus - meg merném kockáztatni, hogy Brit Birodalom centrikus, leszámítva a franciákat - a western SF területileg kötött. Kulturálisan más múltból merítve egyéni jellegzetességekkel ruházza föl ugyanazt a korszakot, amit a steampunk is magába foglal.
Tipikus western SF: Wild Wild West (1999) (film)
Elektropunk, Teslapunk - XIX. század közepe - belle époque
Minden bokorban egy Tesla, egy Edison, egy Faraday. Az elektromosság misztikus, titokzatos erő, ami képes átformálni a történelmet a miénktől teljesen különböző szférákba helyezve azt. Az elektromosság itt különös ektoplazmája a történelemnek. Abszinttal teljes világ ez, bűvészekkel, dekadenciaval, delejezéssel, szeánszokkal és freakshow-val. Korszakinspirációként a steampunk végét szakítja le. (Holott jól tudjuk még a XX. század elején is voltak gőzhajtású cséplőgépek, és más mezőgazdasági eszközök).
Tipikusan elektropunk: A tökéletes trükk, The Prestige (regény és film)
Részlet a The Prestige c. filmből: Scarlett Johansson
Dieselpunk - a két világháború közötti időszak - a második világháború vége (1918 (1929?)-1945)
A mainstream dieselpunk művek általában a világ gazdasági válságot követő időszakhoz nyúlnak vissza, egészen a második világháború végével bezáróan. A légi utazás mindennél hangsúlyosabbá válik, így a pilótasapka, pilótaszemüveg, pilótakabát elkerülhetetlen tartozéka a dieselpunk szerelésnek. A dieselunk úgy kerekít alternatív történelmet egy idealizált korszak elemeit felhasználva, ahogy a steampunk, csak a korszak stílusjegyei jellemzőbben behatárolhatók. A dieselpunkban elengedhetetlen az 1930-as, 1940-es éveket uraló military, a háborús attitűd. A dieselpunk ritkán nosztalgikus, annál posztapokaliptikusabb. Jellemző a jó és a rossz harca. A rosszak valamilyen demagóg diktatúra harcosai (vagy nácik vagy szovjetek). Az amerikai álmot még pozitívumokkal ruházzák föl. Megfeledkezve a világ gazdasági válság negatívumairól vagy az alkohol tilalom időszakáról.
Tipikusan dieselpunk: Rocketeer, Sky Captain and the World of Tomorrow - Sky Kapitány és a holnap világa (filmek)
Angelina Jolie a Sky Captain and the World of Tomorrow-ból
Retrofuturizmus (paleofuturizmus?, atompunk) - 1945-1975 (1980?)
A retro elterjedésével nőtte ki magát önálló stílusirányzattá. A retrofuturizmus, mint tematikusan ugyanúgy anakronista módon építi fel alternatív világát, mint a fent említettek, csak éppen az 1945 utáni időszakot tekinti az aranykornak (legyen az az amerikai aranykor vagy a szovjet éra világa). Lényegében a valódi tudományos fantasztikum hőskorából merít.
A retrofuturizmus nosztalgikus irányú, és még nem uralkodik benne a posztapokaliptikusság. Manapság egyelőre a régi jövőképek gyűjtését és rendszerezését értjük retrofuturimus alatt. A legjellemzőbben a retro divatra korlátozódik. De úgy gondolom, nem sokáig kell várnunk, hogy a retrofuturizmus is valódi stílusirányzattá érjen, és megszülessenek az első olyan alkotások, amelyek a retrofuturizmusra építenek. Egyelőre az irányzat túl közeli korszakokra tekint vissza. Legjellemzőbb területe az építészet és a lakberendezés.
Tipikus retrofuturista építmény: a Los Angeles-i repülőtér éttermének és irányítótornyának épülete
Talán sejteni lehet merre vezethetnek az újabb korszerűtlenségi irányok. Sejteni igen, megjósolni annál nehezebb. Az anakronista stílusirányzatok és korunk korszerűtlensége az első igazi rádöbbenés arra, hogy jövőképünket csak a múlt és a jelenben megélt múltunk határozhatja meg. Nincs egységes elképzelésünk, de talán motivációnk se arra, hogy absztrahálhassunk egy egységes víziót az emberiség jövőjéről. Így alternatív jövőképeket teremtünk, bizarr időutazó fantáziavilágokat.
A jövőképek hamisságának felismerése és tudatos felhasználása korunk eklektikus közegében új értelmet nyer a post-fantasynak és a post-science fiction-nek, legyen szó a görög mechanikus felfogástól, a korai óraműszerkezetektől, a gőzgépeken át egészen Jetsonékig.
Cikkek hasonló elméleti témákban:
Az industrial dancing és a prodigys kép forrása: b3ta.com