Jessica Joslin mechanikus menazsériája

Jessica Joslin 1971-ben született Bostonban. Gyermekkorában kedvenc hobbija volt begyűjteni a legyeket az ablakpárkányról, hogy mikroszkóp alatt tanulmányozhassa őket. Mindig is bűvölték a természeti maradványok, így ezeket szarkamód gyűjtögette. Ahogy telt az idő eme gyűjtemény bővítette ki a múlt orvosi eszközeivel, szerszámokkal, alkatrészekkel és egyéb bizarr tárgyi leletekkel.

1992-ben készítette el állatseregletének első tagjait egy édesapja által küldött csomag, a gyermekkori gyűjtemény darabjait,  felhasználva.

Azokban a ritka pillanatokban mikor nem állandóan bővülő seregébe készít újabb lényeket Jessica egy reklámmodell ügynökségnél dolgozik, játék prototípusokat készít. Váltakozva munkálkodik ácsként, gépészként, formatervezőként és szobrászként.

Eldugottan él Chicagoban, egy „őrült” műhelyben, férjével Jared-del. Alkotásait mindig egy adott témakör köré építi ki, honlapján elsősorban ezek közül a témakörök közül választhatunk, 2010-től egészen 2003-ig visszamenőleg majdhogynem minden évben elkészítette állatkertje egy újabb szekcióját.

Jessica Joslin 1971-ben született Bostonban. Gyermekkorában kedvenc hobbija volt begyűjteni a legyeket az ablakpárkányról, hogy mikroszkóp alatt tanulmányozhassa őket. Mindig is bűvölték a természeti maradványok, így ezeket szarkamód gyűjtögette. Ahogy telt az idő eme gyűjtemény bővítette ki a múlt orvosi eszközeivel, szerszámokkal, alkatrészekkel és egyéb bizarr tárgyi leletekkel.

1992-ben készítette el állatseregletének első tagjait egy édesapja által küldött csomag, a gyermekkori gyűjtemény darabjait,  felhasználva.

Azokban a ritka pillanatokban mikor nem állandóan bővülő seregébe készít újabb lényeket Jessica egy reklámmodell ügynökségnél dolgozik, játék prototípusokat készít. Váltakozva munkálkodik ácsként, gépészként, formatervezőként és szobrászként.

Eldugottan él Chicagoban, egy „őrült” műhelyben, férjével Jared-del. Alkotásait mindig egy adott témakör köré építi ki, honlapján elsősorban ezek közül a témakörök közül választhatunk, 2010-től egészen 2003-ig visszamenőleg majdhogynem minden évben elkészítette állatkertje egy újabb szekcióját.

Műveiben ötvözi a preparátori mesterséget a közönséges szerelvényekkel és antik mulandóságokkal. Félig csont félig réz szörnyei, hihetetlen kinézetükkel kalauzolnak minket végig a Mechanikus cirkusz látványosságain vagy éppen a csodakamra csecsebecséin. Itt minden elmúlt dolog új életre kap, a művésznő bámulatos találékonysággal alakítja át a halott és a többség által taszítónak ítélt dolgokat, dekoratív, sokszínű és egyedi műalkotásokká.

Munkái funkcióikban is a sokszerűség felé hajlanak. Egyesek különleges életképeket örökítenek meg, míg mások az elhunyt kis kedvenc iránti tiszteletadás fogalmának adnak teljesen új értelmet, de  találkozunk olyan kreációkkal is, melyek egy bizarr szafari dicsőséges zsákmányai lehetnének. Némelyeknek pedig származását tekintve biztosra vehetjük, hogy a nagypapa karosszékkel vagy egy állóórával folytatott bizalmas viszonyt.

Megannyi elmés alkotása, mint egyfajta karneváli bemutató tárul elénk, életteli tekintetükkel és nemritkán ékszernek is beillő testrészeikkel inkább szimpátiánkat, mint undorunkat kívánják előidézni.

Eme tárgyak nem pusztán bizarr kreációk, hanem már-már a lakberendezési forradalom előfutárai, míg őseink elegendőnek tartották pusztán a jószág emlékét, vagy más esetekben kipreparált testét közelükben tudni, a mi feltörekvő generációnk mind e mellé, a régi korok tündöklését hordozó ötletes, gyakran megmosolyogtató kreációját kapja.

További nézelődésre ajánlom:

Jessica Joslin