A hallgatógép

„Jól tudtam, hogy az emberek alapvetően romlottak, önzőek, és gyilkos, sőt öngyilkos természetűek. Tudományos kutató létemre ez a nem éppen empirikus, sokkal inkább emocionális konklúzió volt az, amely elindított, s minden eredményem, minden sikerem, és végül rettenetes kudarcom, amelyről most be fogok számolni, éppen ebből a nem teljesen pontos, s nem minden esetben alátámasztott sejtésből indult ki. Hogyan is sejthettem volna, hogy a történet egy bizonyos pontján - midőn sikereim csúcsán leszek - olyas valakivel fogok találkozni, aki nem romlott, nem önző, s nyoma sincs benne a gyilkos hajlamoknak?”

Elolvasom a teljes novellát az Irodalmi Jelen honlapján