Az időgép (2002)

Herbert George Wells 1895-ös Az időgép című művéből először 1949-ben készült tévéjáték, de ennél híresebb az 1960-as George Pal-féle Időgép (Pal-nak nem ez az első Wells-adaptációja, gondoljunk csak a Világok Harcára). Ezt követően 1979-ben is készült egy tévéváltozat.

Így joggal gondolhatták az amerikai filmesek, hogy megérett az idő egy újabb Időgépre. És ehhez ki is értene a legjobban, mint a szerző ükunokája, Simon Wells. Na de nem csak ez vezetett oda, hogy ő készítse el a filmet.

Herbert George Wells 1895-ös Az időgép című művéből először 1949-ben készült tévéjáték, de ennél híresebb az 1960-as George Pal-féle Időgép (Pal-nak nem ez az első Wells-adaptációja, gondoljunk csak a Világok Harcára). Ezt követően 1979-ben is készült egy tévéváltozat.

Így joggal gondolhatták az amerikai filmesek, hogy megérett az idő egy újabb Időgépre. És ehhez ki is értene a legjobban, mint a szerző ükunokája, Simon Wells. Na de nem csak ez vezetett oda, hogy ő készítse el a filmet.

"Láttuk, micsoda tehetsége van a rajzfilmkészítéshez, és úgy gondoltuk, remek nagyjátékfilmes válna belőle – nyilatkozta az egyik producer. – Fogalmam sem volt róla, hogy Simon H. G. Wells ükunokája, ez csak később derült ki számomra, akkor, amikor megtudtam, hogy ő már előzőleg is mutatott érdeklődést a film megrendezése iránt. Egyszóval, ha létezik végzet a filmgyártásban, akkor ez az volt."

Maga a rendező is régen dédelgette már a könyv megfilmesítését, de mint később nyilatkozta, rettegett, hogy esetleg elbaltázza az adaptációt, és nem csak a Wells eredetihez, de a Pal-féle klasszikushoz képest is egy csapnivaló mozit csinál. Épp ezért ő és a forgatókönyvíró mindent megtett, hogy egy ütős és mégis gondolatiságában hű filmet készítsen.

A történet kicsit változott az eredetihez képest. A századeleji New Yorkban vagyunk, ahol a Columbia Egyetem tanára, Alexander Hartdegen (Guy Pierce) - aki mellesleg tipikus bohókás professzor, és nem mellesleg levelezik egy Einstein nevű német szabadalmi hivatalnokkal, ez picit erős volt nekem - épp meg akarja kérni szíve hölgye kezét. Azonban egy rablótámadásban a lány meghal. A férfi ez után négy évig ki se dugja az orrát a laborjából, és bonyolult számításokat végez, míg végül megalkotja az időgépet. Azonban a múltban hiába menti meg a nőt a pisztolygolyótól, a Sorsot nem lehet kijátszani - a nő itt is meghal. Alexander úgy dönt, a jövőben próbál választ keresni a kérdésre: miért nem tudja megváltoztatni a múltat?

Így jut el először 2030-ba. Itt kapunk egy "szép új világot", ahol a béke és a tudomány csodás életet hozott az embereknek. Ám Alexander az itteni könyvtárban sem kap választ, így továbbmegy. Ám 2037-be érve szörnyű katasztrófa szemtanúja lesz: a Hold szétrobban és elpusztítja az emberi civilizációt. Hősünknek sikerül megmenekülnie, de beüti a fejét, és eszméletét vesztve előre jut az időben: 802 701-be (ez az első komoly egyezés a regénnyel, az időpont).

Ez a jövő első ránézésre idilli devolúció: az emberek egyszerűek, békések, kedvesek. Már csak kevesen beszélik a "kő nyelvét" (az angolt), de Mara (Samantha Mumba), az emberek tanítója pártfogásába veszi az időutast. De hamarosan kiderül, hogy a világ mégsem olyan békés: a föld alatt torz lények élnek, a morlockok, akik a felszíni eloikat vadásszák. Mikor Marát is elragadják, az időutas a megmentésére indul.

Nos, nem olvastam az eredeti regényt, de pár különbséggel én is tisztában vagyok. Először is időutasunknak nincs neve a könyvben. Másrészt ez a 2030-37-es rész is egyértelműen a készítők ötlete, mellyel megmagyarázzák a Földet ért katasztrófát, ill. hogy beemeljenek egy számomra nagyon barátságos karaktert, a Könyvtárost (Orlando Jones). Ami egyértelműen a film javára billenti a mérleget, az a látvány. Az időutazás megvalósítása fenomenális, maga az időgép pedig egy nagyon szép steampunk gépezet, csavarokkal, szelepekkel, üveggel és forgó mütyűrökkel. Az eloik idilli faluja is nagyon tetszetős. Ami még külön érdekesség, az egyrészt a Könyvtáros, másrészt az időutas dolgozószobájának kellékei. Ami nekem különösen tetszett, az egy futurisztikus New York rajz, amit nem itt látok először, ugyanis ezt nem a készítők rajzolták. Összességében azt kell hogy mondjam, hogy csalódtam. Ugyanis egy végtelenül lebutított filmet vártam. Ehelyett egy látványos és érdekes filmet kaptam, amiben még izgalom is volt dögivel. Nem is szólva Jeremy Irons-ról, aki noha csak kis szerepet kapott, de itt is, még maszkban is brillírozott, minden elismerésem a karakter kiötlőinek.