Egy könyv, amit nem lehet megunni! Egy könyv, ami újra és újra bámulásra, böngészésre, bogarászásra késztet! Egy könyv, amit ha kezedbe veszel, nehezen teszed le újra! Szemedet újra és újra az acél-metszetekre vonzza, akár egy delejes hipnotizőr! Egy kultikus "szöveggyűjtemény" tele agyamentnél agyamentebb ötletekkel, és utánozhatatlan atmoszférával! Egy könyv, ami vétek, hogy csak egyszer jelent meg Magyarországon... Steampunkok "ezrei" veszik le a polcról újra és újra, hogy forgathassák újra és újra, hogy megidézhessék egy letűnt korszak nosztalgiáját!

E páratlanul elfogult bevezető után lássuk csak miről is van szó! Történetünk ott kezdődik, hogy Leonard de Vries könyve, nem teljesen Leonard de Vries műve. Azaz a szerző három viktoriánus, a mai magyar Természet világának megfelelő folyóiratokból ollózott cikkeket: a De Natuurból, a La Nature-ból, és a Scientific Americanból. Nem csinált mást csak kigyűjtötte azt, ami igazán érdekes. Tematikusan rendezte őket, magyarul mint Közlekedés, Villamosság, Optika, Telekommunikáció, Mindenféle. Mindezt kiegészítette a cikkekhez tartozó eredeti illusztrációkkal, Ilonka van Amstel tervezésében. Mindössze ennyi kellett, hogy megelevenedjen egy könyv lapjain egy olyan világ, ami csupa "álmokból" építetett. Egy képtelen fikció, amelyről a korabeli természettudományos folyóiratok számos esetben úgy vélekedtek, hogy a mi jelenünkben már valószínűleg valósággá is válik. És tudjuk, hogy volt, ami valósággá is vált: pl. a görkorcsolya, az izzólámpa, a filmezés, a televíziózás, Délostal elektromos gyújtója, Röntgen professzor X-ray sugarainak népszerűsége a gyógyászatban, a táplálék közvetlen bejuttattása a gyomorba kaucsukcső segítségével, a csokiautomaták, a villamosszék, a villanyos langiroszkóp és még folytathatnám  a sort. És van, ami nem valósult meg, de akár meg is valósulhatott volna, ilyen a halottak fémmel való bevonása, a mozgó járda kocsik helyett, az Eiffel-toronyba 1898-ban tervezett szabadesést érzékeltető szerkezet. Van, ami képtelenség, hogy megvalósuljon: légjárók, aeroplánok egész sora,  a gőzrepülőgép, a légibicikli (amit az Újrafeltalálók stábja ki is próbált, de még egy versenybiciklista tekerésésre sem ösztökélhettek emelkedésre); Mathewson gőzlova a városi vasutak számára (ami már túl elavult a korban is).

  

Egy könyv, amit nem lehet megunni! Egy könyv, ami újra és újra bámulásra, böngészésre, bogarászásra késztet! Egy könyv, amit ha kezedbe veszel, nehezen teszed le újra! Szemedet újra és újra az acél-metszetekre vonzza, akár egy delejes hipnotizőr! Egy kultikus "szöveggyűjtemény" tele agyamentnél agyamentebb ötletekkel, és utánozhatatlan atmoszférával! Egy könyv, ami vétek, hogy csak egyszer jelent meg Magyarországon... Steampunkok "ezrei" veszik le a polcról újra és újra, hogy forgathassák újra és újra, hogy megidézhessék egy letűnt korszak nosztalgiáját!

E páratlanul elfogult bevezető után lássuk csak miről is van szó! Történetünk ott kezdődik, hogy Leonard de Vries könyve, nem teljesen Leonard de Vries műve. Azaz a szerző három viktoriánus, a mai magyar Természet világának megfelelő folyóiratokból ollózott cikkeket: a De Natuurból, a La Nature-ból, és a Scientific Americanból. Nem csinált mást csak kigyűjtötte azt, ami igazán érdekes. Tematikusan rendezte őket, magyarul mint Közlekedés, Villamosság, Optika, Telekommunikáció, Mindenféle. Mindezt kiegészítette a cikkekhez tartozó eredeti illusztrációkkal, Ilonka van Amstel tervezésében. Mindössze ennyi kellett, hogy megelevenedjen egy könyv lapjain egy olyan világ, ami csupa "álmokból" építetett. Egy képtelen fikció, amelyről a korabeli természettudományos folyóiratok számos esetben úgy vélekedtek, hogy a mi jelenünkben már valószínűleg valósággá is válik. És tudjuk, hogy volt, ami valósággá is vált: pl. a görkorcsolya, az izzólámpa, a filmezés, a televíziózás, Délostal elektromos gyújtója, Röntgen professzor X-ray sugarainak népszerűsége a gyógyászatban, a táplálék közvetlen bejuttattása a gyomorba kaucsukcső segítségével, a csokiautomaták, a villamosszék, a villanyos langiroszkóp és még folytathatnám  a sort. És van, ami nem valósult meg, de akár meg is valósulhatott volna, ilyen a halottak fémmel való bevonása, a mozgó járda kocsik helyett, az Eiffel-toronyba 1898-ban tervezett szabadesést érzékeltető szerkezet. Van, ami képtelenség, hogy megvalósuljon: légjárók, aeroplánok egész sora,  a gőzrepülőgép, a légibicikli (amit az Újrafeltalálók stábja ki is próbált, de még egy versenybiciklista tekerésésre sem  ösztökélhettek emelkedésre); Mathewson gőzlova a városi vasutak számára (ami már elavult volt a korban is).

 

Mathewson gőzlova - 1876. (21.old.)

 

Ami pedig volt, de feledésbe merült: a fotografikus puska, a vilanyos ékszerek,  a brácsazongora, Bozérian hordozható zuhanya, az egyesített ringató köpülő (amíg a babát ringatja a szerkezet ügyesen vajat is köpül, az anyuka eközben boldogan hímezgethet), panorámák és mareorámák, tálaló házi villanyvonat, szobabicikli, ami egy makettasztalon szimuálja a megtett utat. És még számtalan izgalmas ketyere leírása és illusztrációja, amelyekről de Vries találóan jegyzi meg:

"Úgy véljük, ez a könyv dokumentum, önmagáért beszél, így nincs szükség arra, hogy megjegyzéseket füzzünk a különböző cikkekhez és találmányokhoz. Az olvasó számára sokkal érdekesebb, ha maga fedezi fel, mi minden is  történt akkoriban, és ezekből a találmányokból melyik valósult meg." (részlet 6. old. Bevezető)

Ez a nézőpont pedig a gondolkodásra csábít, fantáziánkat hívja segítségül.  "Varázslattal" van dolgunk: ebben a könyvben nincs ott az "okos tudós", aki megmagyarázza nekünk Tesla kísérleteit, vagy hogy miként nem repülhetett a gőzrepülőgép. Belehelyezkedhetünk a kor átlagemberének a nézőpontjába, aki böszmén széthajtogatta bajszos vagy éppen bajusztalan képpel a La Nature-t, és volt amire azt mondta, hogy "igen, ez aztán valami", aztán meg volt amire azt mondta, "de hiszen ez képtelenség!", és volt amire azt mondta "minek nekünk egy ilyen?".

 

"Minek nekünk egy ilyen?" - Ízelítő



Egy ma már modbidnak ható találmány - halottak bevonása fémmel
"Varlot doktor, ki egy párizsi kórházban dolgozik, kidolgozta annak módszerét, hogy az elhalálozott testét vékony fémréteggel vonják be, és ezzel megőrizzék az örökkévalóság számára. A metszeten látható, hogyan történik ez egy gyermekholtesttel. (...) Az eredmény fényes vörösrézbevonat, ami csillog-villog nagyon szép és tartós." (97.old)
 
 

Mozgójárda-vasút 1890. "Az utas az egyik mozgó szalagról a másikra lép, míg végül eléri az ülőhelyet. Néhány ülőhely fedett, hogy esőben is kellő védelmet nyújtson." (32-33. old.)


 Beek mentőkészüléke - "melynek fölső része lebegő bója, ebben viselője némileg szabadon mozgathatja fejét és kezét. A hajótörött a készülékben nemcsak lebeghet, de tökéletesen menedéket is talál. A felső részben egy hónapra elegendő ételt-italt lehet elhelyezni. A burok viharban csukható, ilyenkor egy ablakon lehet kitekinteni, levegőt venni pedig egy hajlított csöecskén. Az egész szerkezet vízhatlan vitorlavászonból készült, melyet fémkarikákra erősítettek, a vízhatlan nadrág és csizma fémcsíkokkal véd a sziklák és az éhes halak ellen." (67.old)
  
Aki lusta beszerezni vagy nem tudná beszerezni a könyvet, vagy már annyira geek, hogy reménykedik abban, hogy Leonard de Vriest is egyszer digitalizálják, annak ajánlom böngészésre

 

az Amazing Victorian Inventionst;

Illetve a Bizarr Victorian Inventionst

 

 


 

 

Információk a könyvről:

 

Magyarul megjelent 1982-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, illetve 1989-ben csak a Móra Könyvklub tagjainak, mindkettő Damokos Katalin fordításában, az 1973-as kiadás alapján. Az angol eredeti kiadás beszerezhető külföldi antikváriumokból, ebayen a legtöbbször az 1992-es kiadással találkoztam. Magyarul most még (amikor írom ezt a bejegyzést) potom 500 Ft-ért megvehető a books.hu-n.

Furcsa találmányok a moly.hu-n

süti beállítások módosítása