A kísérteties trükk - The Prestige (a könyv)

Ellentmondó kritikák tengerében elég nehéz arról nyilatkozni, hogy a The Prestige esetében maga a könyv - azaz a könyv nyelvén a káprázat :) - vagy pedig a belőle készült film (a transzportált), azaz az adaptáció sikerült-e jobban. Talán abban érhetek egyet a kritikákkal, hogy a könyv és a film teljesen más, sőt annyira, hogy objektív értékítéletet igen nehéz alkotni egyik megtekintése majd másik elolvasása után, a különbségek száma tetemes, és az a trükk az egészben, hogy így ember legyen a talpán, aki hitelesen össze tudja hasonlítani az egyiket a másikkal. Mindkettőnek vannak erényei és hátrányai. Priest könyvében hátrány a lassú kezdés, a látszólag összekapcsolás nélkül egymás után következő "részek", a kerettörténet kísérteties, bár kezdetben igen monoton jellege, amit a közbeeső könyvek, és főleg Rupert Angier naplója tör meg a legélénkebben és legjobban sikerült tartalomként.

A tökéletes trükk átlagos stílusú, de hihetetlenül könnyű olvasnivaló. Erénye tehát a könnyen olvashatóság, hátrányának tekinthető a lapos stílus, amit néhány felesleges "romantikus ponyvába illő" epizód élesít ki még szembetűnőbben (pl. az első részben található affér Kate gömbölyded melleivel a giccses csipkemelltartóban). Furcsa, hogy minden egyes könyv, napló ugyanúgy van megírva, holott teljesen más ember írta őket. Rupert Angier bejegyzéseinek sora igen szellemesen kezdődik egy 9 éves gyerek stílusát utánozva, de aztán mintha ez a 9 éves gyerek két hónap múlva azonnal fel is nőtt volna, holott az ember bizonyos életszakaszai között nem ennyire "exponenciális" a stílusfejlődés. Azaz furcsa, hogy a tinédzser vagy az alig felnőtt életét kezdő fiú Angier olyan érett stílusban ír, mint a középkorú férfi. Ráadásul Borden stílusa is olyan, mintha Angier vagy a legifjabb Borden vagy éppen a fő narrátor írta volna, lehet, hogy ez is egy trükk akar lenni a könyvben? :)

Trükkös előnyök és hátrányok

A könyv nagy előnye az ötlet, ami az adaptációt is lehetővé tette, viszont hátránya a reflektáltság hiánya a "trükk analízisére", amit a film sokkal jobban kifejt. Azaz, hogy a könyv ötlete akár metaforájává is válhatott volna az írás aktusának, azaz a tartalmak "transzportációjának", súlyos hátrány, hogy az író erre nem jött rá.

A könyv anakronisztikus, ami nem csak a téma kiválasztásánál érződik - fantasztikuma is inkább 19. századi természetű (lásd. az egyik előző bejegyzést A tökéletes trükkről, Henry James említésével). A filmből viszont pont ez a kísérteties hiányzik, úgy ahogy a nosztalgia is, ami ott eleve azért marad ki, mert a majdnem 21. századi kerettörténet teljesen hiányzik.  Tehát az egyetlen időintervallum szerepeltetésével, nincs is szükség a két idő: a múlt és a jelen viszonyának összevetésére. Így a "tökéletes trükk" a filmben és a regényben teljesen más lesz.

A regényben a tökéletes trükk "időviszony" is (aki elolvassa a végéig, az majd megtudja miért :)), és a kísérteties kifejezője, a "tökéletes trükk" teremti meg a fantasztikumot. Amíg a filmben a "trükk" egy plurálisabb megtévesztést tesz lehetővé: a "tökéletes" leképezetlensége a tartalomnak, a "tökéletes trükk " az adaptáció, az illúzió, aminek a tökéletessége pontosan illúzióértékének fosztottságában (vagy annak teljességében?) bontakozik ki.

Tesla-tekercs egy viktoriánus kriptában

Annak, aki egy jót akar kalandozni a 19. századi bűvészek világában, egy kis Belle Époque fanasztikummal megspékelve, a könyv igen jó olvasmány lesz! Tartalmas, változatos a bonyodalom nem lassú (eltekintve az elejétől), nincsenek unalmas kitérők, és felesleges szálak. (A film sokáig tartó és kissé  unalmas kételyeivel, bonyodalmaival és nehezen érthetőségével szemben...) Priestnél viszont minden sokkal hamarabb lelepleződik, így csattanót a végére már ne várjunk, csak a nosztalgia és a kísérteties marad, igaz az nagyon is.

Nem véletlen, hogy a sztori ebben a bejegyzésben is hiányban marad, nem véletlen, hogy a történet fonalairól nem teszek említést. (Nem akarom előre lelőni a "csavarokat"!) Persze itt is két bűvész van, akik egész életükben versengenek, csak hogy a "tökéletes trükköt" kivitelezhessék. Vannak itt is bonyolult cselszövések, minimálisabb szerelmi szálak, viktoriánus rejtélyek, meg persze Tesla is... :) A filmen túl több itt egy kicsit a horror, a kísértet és a kriptahangulat. Izgalmakban bővelkedő igazi fantasztikus regény (de nem fantasy!!!), amit egyszer legalább azért érdemes átlapozni, hogy a belőle készült filmmel összevethessük!

(A kreatívabb olvasóinknak netán azért, hogy végigolvasva, és a könyv utolsó végkifejletétől elámulva, kedvet kapjanak a Fiumei úti sírkertben Ganz Ábrahám mauzóleumánál hangosan neszelni, hátha fölzúg valahol a mélyben egy Tesla-tekercs... :))

Kiadódorgálás:

Az első, 2007-es magyar kiadásban számos hiba kiüt a szövegből, a kedves kiadói munkatársak igazán figyelmesebbek lehettek volna!