Viktoriánus gépember-evolúció

1865-öt írunk... Petőfi már rég eltűnt a harcmezőn, Arany János éppen pihenteti lantját, Edgar Allan Poe prózáját ekkortájt fedezik föl hazánkban... És ez az az év, amikor az első, főleg valószínűleg kacsák tavába és a legendák ködébe vesző gőzember megépítetik. 1865-ben egy bizonyos Edward S. Ellis író fantáziájában Johnny Brainerd megkonstruálta meg a világ első gőzzel működő emberautomatáját. Johnny Brainderd az ifjú feltaláló így úgy vonul be a viktoriánus feltalálók képzeletbeli díszpáholyába, mint a legelső gőzember megalkotója. És hogy ebből mennyi az igazság? 

  

Valószínűleg semmi, a sztori egy "szép" proto-steampunk előtti kacsa... A korszak sci-fi előd ponyvájának egyik hírhedt darabjainak magyarul talán "edizonádnak" lefordítható zsáner terméke. Steam Man egy igazi szuperhős a maga korában, tessék megtekinteni - ott balra! :) És ha fellapozzuk a magyar Képes gépes krónikát (egyébként fel se kell lapozni, elég a címlapra nézni) ott úgy találkozhatunk vele, mintha nem csak egy fikció lett volna... (Pedig eredetileg születése nem a tinizseni Brainerdnek köszönhető, hanem Ellis  The Steam Man of the Prairies c. művének.)   

1865-öt írunk... Petőfi már rég eltűnt a harcmezőn, Arany János éppen pihenteti lantját, Edgar Allan Poe prózáját ekkortájt fedezik föl hazánkban... És ez az az év, amikor az első, főleg valószínűleg kacsák tavába és a legendák ködébe vesző gőzember megépítetik. 1865-ben egy bizonyos Edward S. Ellis író fantáziájában Johnny Brainerd megkonstruálta meg a világ első gőzzel működő emberautomatáját. Johnny Brainderd az ifjú feltaláló így úgy vonul be a viktoriánus feltalálók képzeletbeli díszpáholyába, mint a legelső gőzember megalkotója. És hogy ebből mennyi az igazság? Valószínűleg semmi, a sztori egy "szép" proto-steampunk előtti kacsa... A korszak sci-fi előd ponyvájának egyik hírhedt darabjainak magyarul talán "edizonádnak" lefordítható zsáner terméke. Steam Man egy igazi szuperhős a maga korában, tessék megtekinteni - ott balra! :) És ha fellapozzuk a magyar Képes gépes krónikát (egyébként fel se kell lapozni, elég a címlapra nézni) ott úgy találkozhatunk vele, mintha nem csak egy fikció lett volna... (Pedig eredetileg születése nem a tinizseni Brainerdnek köszönhető, hanem Ellis  The Steam Man of the Prairies c. művének.)

Aztán gőzember is fejlődik a korral, alább egy 1876-os változatát láthatjuk, más és más szerzők tollából származva. (egy edizonádban egy másik híres, fantasztikus találmánnyal a gőzlóval versenyez) :

 

  

Amikor 1885-ben a gőzhajtás már egy kissé avíttnak tűnt, természetesen megjelent az villanyos gépember mítosza is, Electric Man képviseletében. Idézőjelbe tett feltalálója Frank Reade Jr..  Érdemes megtekinteni, hogy Electric Manben már több viktoriánus találmány ötvözetére lelhetünk. Ilyen pl. a fején viselt sapkalámpa, és az elektromos módon hajtott omnibusz ötelete.

 

 

És ahogy "Steam Mannek gőzlova volt", neki elektromos lova van:

 

 

1893, majdnem a film születésnapjával egyetemben végre elérkezik az igazi gépember kora! Megjelenik a hírneves Boilerplate, aki nemcsak edizonádként, hanem egy meg is konstruált fikcióként vonul be a történelembe, itt pl. Pancho Villa oldalán:

  

 

Vagy az 1904-es orosz-japán háború egyik hírneves rendteremtőjeként!

 

Boilerplatet, akit egy kis iróniával akár a korszak robotzsarujának is hívhatnánk, állítólag Archibald Campion mutatta be nagyközönségnek 1893-ben a kolumbiai világkiállításon:

Archibald Campiont egyébként a korábbi edizonádok felfedezői inspirálták Boilerplate Man megalkotására, aki egy kis túlzással a feltaláló eredeti elképzelései szerint valóban az első világháború előtti világbékét kívánta volna megteremteni a "nemzetek között". Csak aztán ahogy szokott lenni, a nagy ügy érdekében harcolni ment, és az erőszak az ugyebár jól tudjuk erőszakot szül, így Boilerplate-nek a mai napig nem sikerült beteljesíteni küldetését, hacsak nem azzal, hogy még most is kapható mindenféle formárban, és a steampunk fenegyerekek kedvenc szuvenírjévé avanzsált át:

 

De voltak bizony még más fantaszták is a korban, akik szintén nem érték be csak a fikcióval, és valódi gépembert akartak készíteni. Ilyen feltaláló volt Louis Philip Perew, aki Campoinhoz hasonló módon, és sokkal nagyobb sikerrel meg is építette a maga emberautomatáját. Nem csoda, hogy az angol cikkben, amelyben először publikálták találmányának hírét modern Frankensteinnek nevezik, és ahogy elnézzük az ő masináját , valljuk be Boilerplate-nél azért ez egy paraszthajszállal ijesztőbbre sikerült!

 

Ekkor már 1900-at írunk, az edvárdiánus kor hajnalán vagyunk, a Belle Époque közepén... És elkészül egy valódi kétméteres angol mechanikus ember (monstrum?) ... Ami a lelkesedések ellenére eléggé nehézkesen sétálgathatott, de állítólag a feltaláló szerint nagyjából 20 km-es sebességre is képes lett volna, ami egy sétáló monstrumemberhez képest nem is olyan rossz. :) Igaz az ma már abszurd ötletnek tűnik, hogy egy ilyen automatát alkalmaztak volna a közlekedésben (pedig az eredeti cél ez lett volna). Azt hiszem elég furcsán hangazana, ha az állítanám, milyen szép is lenne, ha ma a garázsokban gépemberhajtotta hintók állnának a gépkocsik helyett...

A eleven gépemberek kora, úgy ahogy fel is villant egy pillanatra, a XX. században be is alkonyult majdnem egy egész évszázadra, nem úgy a fikció terén, hisz Čapek R. u. R.-ja után, Asimov robotjain át egészen az A. I. -ig a sci-fiben virágkorukat élték. Kérdés, hogy mikor jön el újra az eleven gépemberek kora, vagy már éppen benne is élünk?

Részletesebb információk a viktoriánus robotokról: itt.