Arcanum

2009.02.16. 23:08

Az Arcanum nem egy mai játék, és még is, bármikor szívesen eljátszogatok vele, de hát akit egyszer a gőzmozdony füstje megcsapott... (Viszont egy ideje még sem játszottam vele, előre is elnézést az esetleges tévedésekért.)

 

 

A játékot a Troika Games hozta össze, és a Sierra adta ki 2001-ben. Stílusát tekintve RPG, grafikailag leginkább a Fallout és Baldur's Gate között lehet félúton. Tehát nem nevezhetjük szemgyönyörködtetőnek, de a lényeg egyébként is a hangulaton van. Mert azt nagyon eltalálták! És ehhez társul még a zene, ami ha jól tudom egy vonósnégyes, az én botfülem annyit érzékelt hogy valami vonós hangszerek tényleg lehetnek benne... De nagyon passzol a hangulathoz.


Az Arcanum nem egy mai játék, és még is, bármikor szívesen eljátszogatok vele, de hát akit egyszer a gőzmozdony füstje megcsapott... (Viszont egy ideje még sem játszottam vele, előre is elnézést az esetleges tévedésekért.)

 

 

A játékot a Troika Games hozta össze, és a Sierra adta ki 2001-ben. Stílusát tekintve RPG, grafikailag leginkább a Fallout és Baldur's Gate között lehet félúton. Tehát nem nevezhetjük szemgyönyörködtetőnek, de a lényeg egyébként is a hangulaton van. Mert azt nagyon eltalálták! És ehhez társul még a zene, ami ha jól tudom egy vonósnégyes, az én botfülem annyit érzékelt hogy valami vonós hangszerek tényleg lehetnek benne... De nagyon passzol a hangulathoz.


Természetesen steampunk világról van szó, de hogy ne legyen egyszerű, ez egyben fantasy világ is. Tehát lehet hogy a város utcáján sétálgatva egy frakkos-cilinderes elf mágusba botlunk, míg a vadonban revolverrel vagy kovás pisztollyal felfegyverzett ork útonállók követelik az erszényünket. És természetesen előttünk is rengeteg út áll: lehetünk ember, elf, félelf, félork, félogre, törpe, gnóm vagy félszerzet, lehet belőlünk nagy varázsló, nehézvértes kardforgató, neves puskamíves, zseniális feltaláló...
Na, de menjünk csak szép sorjában! És mivel számunkra a steampunkosabb dolgok az érdekesebbek, leginkább arról fogok írni, hogy milyen is volt egy törpe feltaláló-puskaművessel játszani.
A faj kiválasztásával kezdjük. Nem csak a kinézetben van szerepe, és nem is csak a sablonos "Az elf ügyes, az ogre meg erős és ostoba" sztereotipiák miatt. Itt bizony jelen van a faji előítélet... Amikor beszélgetünk valakivel, látszik egy kis csík, ami jelzi hogy mennyire vagyunk szimpatukusak az adott félnek. Ezt több minden befolyásolja, a karizmánk, a technikai-mágia viszonyunk (erre még visszatérek), az öltözetünk (van szép öltöny ami javít a hozzáálláson), és bizony a fajunk is... De ez a szövegben is megnyilvánul, az elfek, félorkok többször is megvetően nyilatkoztak törpe voltomra. (Kipróbálbam a félelf varázslót, szinte senki nem szeretett, az orkok szerint elf voltam, az elfek szerint korcs...)
A következő lépés egy "előélet" lehetőség választása, egy különleges képesség, az alapján, hogy hogyan éltünk a játék indulása előtt. Ez nagyban módosíthatja az induló tulajdonságainkat, itt lehet okos ogrét vagy szép félorkot csinálni. :-) Persze mindennek ára van... Van pár mókás dolog is. Én azt választottam, hogy a karakterem allergiás a mágiára. Így semmiféle mágikus eszközt nem tudtam használni (a gyógyitalokat sem, szóval tanulhattam herbalizmust...), cserébe a magotech-meteren (Ha ugyan így hívták.) már induláskor eltolódtam a technika felé.
Na, hogy mi is ez? Arról van szó, hogy ezen a világon a mágia és a technika nagyon üti egymást. Minél jobban ért valaki a mágiához, annál kevésbé működnek nála a technikai kütyük, és fordítva. (Haverom elf mágusát nem engedték fel a gőzmozdonyra, mert hogy interferenciát okozna, és meghibásodna a gőzgép... Míg végül jött egy hosszabb vonat, a hátsó kocsiban kapott helyet. :-) Persze megtanulta a teleportálást, a harmadik után azt mondta törpe technikus társa hogy "Én ezt nem csinálom többet, viszlát!") Értelemszerűen, ha megtanulunk valami technokrata dolgot, a technika felé billen a mutató, ha egy varázslatot, akkor a mágia felé. Mielőtt valaki azt gondolna, lehet egyensúlyozni a kettő között: Lehet, csak nem érdekes. A technikai képességeink attól függnek hogy mennyire vagyunk magasan a technikában, a varázslatok pedig természetesen hogy mennyire vagyunk jók mágiában. Tehát vagy ez, vagy az... Vagy kihagyjuk mindkettőt, és csak ütünk, de így elvész a játék fő vonzereje...
 
  

 
Sok mindent tanulhat a karakter, többféle mágiaosztály, közelharc, íjászat, tűzfegyverek, csapdaészlelés, lopás, zárnyitás stb, de ami nekünk a lényeg, azok a technikai skillek. Itt is több osztály van, mindegyiknek szintjei, magasabb szintekhez már bizonyos mértékig el kell térnünk a technika irányába a mágia rovására. Van pl. kémia, kovácsolás, mechanika, elektronika, puskaművesség, robbanószerek, herbalizmus stb. Minden újabb szinten kapunk az adott szakértelemhez egy újabb receptet, és attól kezdve meg tudjuk csinálni az adott tárgyat, ha megvan hozzá az alapanyagunk. Ha jól emlékszem, puskaművesség első szintjén tudunk jobb kovás pisztolyt csinálni, második szinten revolvert, a harmadikon talán valami puskát... De vehetünk vagy találhatunk új leírásokat is, amik néha nem is egy, de több szakértelem meglétét is feltételezik, gyakran nagyon egymásra épültek a dolgok. Az elektromos kard készítéséhez például kovácsolás és elektronika szakértelem is kellett. Hogy miket lehet így készíteni? Nos, a játék végére volt egy cilinderem, amin valami elektromágnes generált taszító erőteret a testi épségem érdekében, a kezemben gépfegyvert markoltam, egy robotpók (mechanized arachnoid) harcolt az oldalamon, egy másik gyógyította a sebeimet, a követőim lángoló csatabárdokat használtak, egyiküknek még valami gőzmeghajtásos szervo-páncélja is volt. (A játék nagy hibája, hogy néhány tárgyat csak normál méretben lehetett elkészíteni, törpe, félszerzet, gnóm és ogre nem tudta használni őket.) De ha a kedvem úgy tartotta, volt a hátizsákban tesla-puska, medvecsapda, dinamit, csapda-detektor, látókészülék, elektromos viharlámpa és még rengeteg hasznos ketyere. Viszont hogy ezeknek az alapanyagát előteremtsem... Na, ehhez vajon mit kellett tenni? Elárulom: guberálni. Hosszú időt töltöttem azzal egy-egy városban, hogy végigjártam az utcákat, a sarkokon kipakoltam a szemetest - rugó, vascső, faszén, salétrom, vaslemez, szeg stb. - , majd másnap újra, harmadnap megint... Bizony, ezek mind fontos alapanyagok voltak, és nem mindig lehetett őket kapni az ócskásnál.
 

 
A játék történetébe nagyon nem mennék bele, rég volt már, és ráadásul az angolságom nem éppen tökéletes, magyarosítás viszont nincs a játékhoz... A lényeg az, hogy megtámadják a zeppelint amivel utazunk, de túléljük, és egy haldokló gnóm végakaratát teljesítve indul a fő küldetés... (aki nem is gnóm, mint később kiderül) Viszont egy nagyon bosszantó dologba belefutottam a játék vége felé: Egy titkos város koordinátáit csak akkor ismerhetem meg, ha beszélek egy szellemmel. Ok, mikor és hol? Itt és ekkor, de ahhoz viselni kell ezt a medált. Ezt a mágikus medált? Ne már, erre allergiám van... És igen, itt lett volna vége, ha nem árulja el egy haverom, hogy hol is találom meg azt a várost. Így is sokat kellett köröznöm az adott koordinátán...Másik bosszantó dolog, főküldetésben nem jutok tovább, ha nem beszélek az elf királynővel. Ezt akkor tehetem meg, ha a vasútépítő társaságot rádumálom hogy hagyják békén az elfek szent ligetét. De ott vér nem folyhat. Na, törpe feltalálóként sem a karizmám, sem a meggyőzőkészség szakértelmem nem volt éppen csúcson... Kellett pár szintlépésnyi bóklászás míg ezeket feltornáztam a megfelelő szintre, és megdumáltam a vasúttársaság képviselőit...
 
Összességében egy nagyon hangulatos kis játék ez. :-)
 
Befejezésül lássuk a játék intróját:
 

 

süti beállítások módosítása