Japán ikerblogunk angolul írva csak Steampunku, de amúgy fonetikusan 'sztimpanku' lenne. A japán gőzkor a Steampunku kiáltvány szerint nem az angolokkal kezdődött, hanem a Holland Kelet-Indiai társaság szigetországi látogatásával.

A japán steampunk blog az iparosodás kezdetét korábbra teszik közel két évszázaddal. Míg nálunk nagyjából megegyezik abban hellyel-közzel az európai történelem, hogy James Watt gőzgépének szabadalmánál (1782-1783) illetve a Francia Forradalom kitörésével (1789) kezdődik az a korszak, amihez a steampunk visszanyúl.

A japánok a Steampunku kiáltvány leírja, hogy minden az 1600-as Szekigahara csatával kezdődött, amikor Tokugava Iejaszu győzelmével pontot tett a többszáz éves szengoku dzsidai-ra, azaz a 'hadakozó fejedelemségek korára', s átvette gyakorlatilag az ország feletti uralmat.

Így tehát, míg Európában a birodalmakban a népek akkor kezdtek öntudatra ébredni, s az egységes európai birodalmak a szétszakadásra voltak ítélve a nemzeti öntudat felerősödése miatt, Japánban lényegében egyesítő politika folyt.

Japán ikerblogunk angolul írva csak Steampunku, de amúgy fonetikusan 'sztimpanku' lenne. A japán gőzkor a Steampunku kiáltvány szerint nem az angolokkal kezdődött, hanem a Holland Kelet-Indiai társaság szigetországi látogatásával.

A japán steampunk blog az iparosodás kezdetét korábbra teszik közel két évszázaddal. Míg nálunk nagyjából megegyezik abban hellyel-közzel az európai történelem, hogy James Watt gőzgépének szabadalmánál (1782-1783) illetve a Francia Forradalom kitörésével (1789) kezdődik az a korszak, amihez a steampunk visszanyúl.

A japánok a Steampunku kiáltvány leírja, hogy minden az 1600-as Szekigahara csatával kezdődött, amikor Tokugava Iejaszu győzelmével pontot tett a többszáz éves szengoku dzsidai-ra, azaz a 'hadakozó fejedelemségek korára', s átvette gyakorlatilag az ország feletti uralmat.

Így tehát, míg Európában a birodalmakban a népek akkor kezdtek öntudatra ébredni, s az egységes európai birodalmak a szétszakadásra voltak ítélve a nemzeti öntudat felerősödése miatt, Japánban lényegében egyesítő politika folyt.

Tokugava tetteit, akár Széchenyiéhez is mérhetjük, ha számba vesszük azt , hogy 1616-ban (!) az ő felügyelete alatt építették a Hirado-i kikötőt a Holland Kelet-Indiai Társaság számára. Edo várában Tokugava Iejaszu tanúja volt egy miniatűr gőzmodony bemutatásának.

Tokugava előre látta a gőzben a jövőt, s állítólag már azt is elképzelte, milyen lenne, ha gőzzel hajtotta vonatok, hajók, de akár repülők is működhetnének. Japán fellendülését látta a gőziparban.

Örököse Tokugava Iemitsu tovább szilárdította a kapcsolatait a hollandokkal, akik a legkiválóbb japán elmékkel dolgoztak azon, hogy mikén lehetne a gőzötleteket megvalósítani.

Amikor nálunk még II. Rákóczi Ferencet még bölcsőben sem ringatták Japánban, már akkor ügyes gőzeszközökkel szerelték fel a Shimbarai várat szénbányászok az ott dúló forradalom megsegítésére.Tehát a japán ipari forradalom már nagyjából 1640-től virágzott, s a "Tokugava-háztartást" a gőz varázsa uralta.

Ekkor találták fel a nemzeti főmérnökök a kezdetleges japán gőzgépeket.Japánban az úgynevezett Silver Tiger, más néven Gintaro volt az első gőzmozdony, amit már a 17. században (!), Hokkaido szigetétől dél Nagaszakiig lehetett utazni. Főleg a sógonátus és a császár vette igénybe szolgáltatásait.

Japánban ráadásul a protomechanikus gőzirányítású szerkezeteket is bevetett szárazföldi hadviselésnél, melyet a Yakuza finanszírozott.

S itt száll el a történet, mert, ami mese, az egy idő után hiába is állít fantasztikusakat nem tud elég meggyőző lenni. Főleg, mert bejön a képbe a Mijazaki animékből jól ismert zsenilány kultusza, ami azért egy férfiközpontú társadalomban már aligha lehetett, bár nekünk magyaroknak is volt ám egy Sass Flóránk, akinek  a története regényeket ihletne, s az angoloknak is volt egy Ada Lovelace-ük (akinek pontosan ma van a születésnapja).

A japán Guardian című alternatív történelmi fantázia Honakoról az éles eszű feltalálólányról szól, akit zseninek tartottak Nagaszakiban, s aki egy titkos japán keresztény közösség tagja volt. Ekkor jön képbe a repülés, és a jellegzetes pilóta-mítosz, természetesen a mesében a japánoknál minden korábban kezdődött.

A gőzhajózás Japánban azért nem volt hihetetlen jelenség, főleg a XIX. században. Egyik számunkra ismeretlen, de híres történelmi "pillanatok" a japán gőzhajók csatái, melyek a Boshin háború alatt zajlottak 1868 és 1869 között.

És igen, a természetesen holland hajók vettek részt az ütközetben, egyik legnevezetesebb volt közülük a Takao, melyet Mijako csatájában vetettek be. Úgy kell elképzelni, hogy a csata közben a hajón 40 tengerész és 30 szamuráj harcolt az ellenséggel!

Ha erre gondolok - azt kell mondjam - a gőzkorszak egyedi történelmi és áltörténelmi vonásai lenyűgözőek, s a japán "gőz" is tartalmaz izgalmakat, melyeket érdemes felfedezni. Legalább most, hogy a hírekben megállás nélkül a japán katasztrófával foglalkoznak, gondoljunk rájuk is.



A japán alternatív történelem itt:

Steampunku

A gőzszamuráj Austin Sung munkája

süti beállítások módosítása