A megrögzötten steampunk specialista: író, blogger, életművész G. D. Falksen meghatározta weboldalán a steampunk öltözködés szabályait. Megjegyzésként jelezzük, hogy nem kötelező betartani, amit állít, de érdemes. Gondolatait szabad, lényegre törő fordításban közöljük - némi értelmezéssel tarkítva.

1: Gondolkozz el a steampunk divaton!

A steampunk divat elvileg steampunk fikciós karakterek, irodalmi alkotások, művek ruháinak valóságban való reprodukálása. (Elvekben ennyi lenne, de azért a gyakorlat ennél jóval árnyaltabb, mivel sokszor a nem steampunk fikciós világot steampunkosítják el a steampunk divatban, illetve a cosplayezésben, a steampunk divatba pedig nem csak a cosplayezés tartozik bele, hanem a steampunkos divatkellékek, kiegészítők viselése is.)

2: Alapozd meg öltözéked viktoriánus stílusban!

Mivel a viktoránius korszakban hasznosították leginkább a gőz energiáját, ezért ez az a korszak, ami a legközelebb áll a steampunkhoz.. Ruhádat ihlesse a viktoriánus divat. Ne ijedj meg attól, ha úgy érzed az öltözéked már túl viktoriánus, mert ha túl viktoriánus vagy, akkor csinálod jól.

3: A steampunk öltözék nemcsak magát a viselőjét érinti meg, hanem azt is aki nézi.

Próbálj tehát szórakoztató lenni. Gyönyörködtess el másokat! Ne essél a ló túloldalára sem, azaz ne félj attól, hogy esetleg nem leszel elég steampunk. Ne viselj kényszerből steampunknak tartott státuszszimbólukat, ne akarj mindenáron megfelelni! Ha nem illik ruházatodhoz a goggle, mert nem légikalóznak öltöztél, akkor nem muszáj felvenned, főleg ha rosszul áll a szerelésedhez.

4: Nincs olyan, hogy steampunk szín.

Vannak, akik azt állítják, hogy a (leginkább) barna, fekete, fehér árnyalatainak keverékét kell felvenned, ahhoz, hogy steampunk légy. Nyugodtan alakítsd külsőd színesebbre, öltözz kékbe, zöldbe, vörösbe, ahogy tetszik. A steampunk technológiai világához illik a sokszínűség és élénk színek, bonyolult minták. Ráadásul a viktoriánusok sem öltözködtek monokróm gondolkodással, a fényképekről hamisan tűnik így. (Ha érdekelnek a viktoriánus korban népszerű színárnyalatok szeretettel ajánljuk a következő színtáblázatokat, mely az 1831 és 1901 közötti színdivatot mutatja be: http://www.slideshare.net/Rosena/victorian-colors-schemes.)

5: Szerethetsz más stílusokat, de vigyázz! 

Ne akarj minden más divatot a steampunkba beletuszkolni, főleg a vele egyáltalán össze nem illőket (pl. középkor, hatvanas évek divatja). Tiszteld a többi stílus sokszínűségét!

6: Szórakozz, és légy önmagad!

Ennyi az egész. Ne érezz kényszert a másoknak való megfelelésre. Ne gondolkozz azon, hogy mások mit gondolhatnak. Főleg azzal kapcsolatban ne folytass vitát, hogy mások elég steampunknak tartják-e öltözékedet. Mindenki egyedi stílussal rendelkezik, és a saját stílusában képviseli önmagát. Divat terén, önkifejezés terén nézeteltéréseknek nincs helye. Mindenki legyen büszke saját stílusára és véleményére, de tartsa tiszteletben a másik embert. "De gustibus non est disputandum". Az ízlésről nem lehet vitatkozni.

forrás:

G. D. Falksen blogja

Joshua Sanchez hivatásos ékszerész gesztussal nyúl a steampunk alapokhoz. Maga kezébe véve az ügyet ezüstből csiszolt apró egyedi függőket, amelyeket még egyelőre nem utánzott le olcsó öntvényekkel egyetlen nagyobb távol-keleti bizsugyár sem.

Charmjai egyszerűen tervezettek és a humort sem kerülik. Példa erre a bajszos cilinder és fűző.

Felváltva és "akciódúsan" zajlanak a januári divathetek a világ nagyvárosaiban. Előtérben a férfidivattal, amely laikus szemmel valahogy izgalmasabbnak tűnik, mint a női kollekciók hada (bár minimalizmusában feltűnően idézi a Gattaca falansztervilágát). Izgalmasabbak ugyan a 2013-as férfiruhák, de ez nem jelenti azt, hogy kreatívabbak vagy éppen szemrevalóbbak lennének, csupán csak talán 'túlzott" kreativitással és nagyobb lendülettel "vonultatnak" a kifutóra. A túlzás két szembeötlő példája a Gaillano-féle elnagyolt keménykalap és Yamamoto stílusú óriásbajszok és pofaszakállak. Utóbbiak a világ szakállversenyének döntőseit idézik. (lásd lejjebb)

A "Gattacamánián" túl, úgy tűnik 2013-ban ismét a dieselpunkos vonalak kerülnek előtérbe leszámítva a XIX. századira "hajazó" férfi arcszőrzetkultuszt. Az 1920-as évek férfija, főleg a gengsztervonulat valahogy kiemelten szerepel a palettán, a gengszterekre egyáltalán nem jellemző bohém felhanggal "karöltve". No de nézzük a képeket, amelyekből kiderül, hogy a XIX. századi stíl bizony nem lesz túl népszerű idén, (legalábbis a nagy divatházaknál).

Cavalliféle ruszkis krokodilbőrös, gigaszakállú férfiember

H. G. Wells-t sokan ismerik. A világok harcához készült illusztrációkat szintén sokan. Ezekből nagyjából feltételezhetjük, hogyan képzelhette el egy akkor élt rajzoló a földönkívüli lényeket. Azonban szinte majdnem a feledés homályába veszett, hogy a témához hogyan viszonyultak a kortársnak mondható komolyabb művészek az idegen bolygók élőlényeinek "kigondolásához".

Egy XIX. században született sajóecsegi festő viszont szerencsére kilóg a sorból, és a nagy sci-fi lázt megelőzve saját festményciklust hozott létre azon okból kifolyólag, hogy megörökítse, mint látja ő az életet az 1910-es években idegen planétákon. Mokry-Mészáros Dezső egy Sajó menti faluból Miskolcon, majd Párizson át elméjében egészen kozmikus szférákig jutott, amit napjainkban már akár nevezhetnénk művészeti paleofuturizmusnak is. 

Bánszky Pál művészettörténész a következőket írta róla: „Művészete, mellyel… hosszú elvonultság után lép a nyilvánosság elé, a begubózottság nem is egy furcsaságát viseli magán, szinte ideges tartózkodást minden közkeletűnek látszó módtól és dologtól, és azt a gondos óvakodást is, nehogy valahonnét bármit tanuljon, ami különállásában veszélyeztetné. Mokry-Mészáros legtöbbnyire praehisztórikusnak, vagy kozmikusnak elgondolt témákba öltözteti képzeletét, abban a hiszemben, hogy bennük könnyebben virágoztathatja ki misztikus és jelképes hajlandóságait. Úgy fest, mintha egy régen eltünt nép gyermeke volna, nem törődik az arányokkal, a perspektívával, nincsenek árnyékai, nincsen tere és nincs levegője, sőt a színek önmagukban világító, vagy egymásra vonatkoztatott szépségeit is kerüli. Szörnyű lényeket, kígyókat, félelmesen fantasztikus vadállatokat léptet elénk, kihalt világokat támaszt fel.”

Számunkra legérdekesebb festménysorozata az Élet idegen planétá(ko?)n, amelyből elsőnek legismertebb darabot mutatjuk be: