Ördögi találmány

2008.11.10. 18:52

Engem mindig meglep, ha a magyar kritika egy filmről, főleg egy ötven éves filmről szuperlatívuszokban beszél. Karel Zeman Ördög találmánya (eredeti címén: Vynález zkázy) ilyen film:

„Karel Zeman a mozi igaz és modern varázslója elkészítette ördögi találmányát, mely 1958-ban a Brüsszeli Nemzetközi Kiállításon és Fesztiválon óriási sikert aratott. A Verne-regényből készült (…) filmjében már a rajz-, báb-, játék- és kisfilmek technikai módszerei harmonikus egységbe olvadnak. Együtt szerepelnek a filmen élő színészek és gumiból készült tengeri szörnyek a rajzolt díszletek és a Verne-regények első kiadásait díszítő acélmetszetek között. Annak ellenére, hogy a film a kis gottwaldovi stúdióban készült, a legkezdetlegesebb eszközökkel, a filmet a rendkívül magas technikai tudás jellemzi. Ha Zeman ezután a filmje után semmit sem alkotott volna, már ez is elegendő lett volna, ahhoz, hogy beírja nevét az egyetemes filmtörténetbe.”1
 
 
 
 
 
A tiszta anakronizmus képi világa

Vajon jogos-e a pozitív kritika? Nem tudom eldönteni. Mindenki döntse el maga. Az biztos, hogy ahogy végig néztem a filmet, csak lestem, mint a moziban (bocsánat, mint a könyvben :D), hiszen ez esetben a könyvek képi világa válik filmmé, és a néző cseppet sem érzi magát becsapottnak (mert Zeman nem is csapja be), hogy csak egy képtelen adaptációt lát (mivel nem is adaptációt lát, hanem egy összegzést), végig érzi, hogy a könyvvilág keretei között marad, (pl. erre szolgálnak az acélmetszetek csíkosságát idéző hátterek), és ahelyett, hogy mindez frusztrációt teremtene a látványban, inkább egy magával ragadó nosztalgikus fikciót hoz létre, és rájövünk, hogy ezt a világot ennél tisztábban nem is lehetett volna leképezni. Aki látta ezt a filmet és pl. H. G. Wells időgépét vagy Verne Némó kapitányát modern díszletekkel felszerelt, magas költségvetésű, amerikai filmekben az át tudja érezni, hogy mi is a különbség akkor, ha egy „tiszta anakronisztikus adaptáció” látványán át kerül a film a nézőhöz. Ráadásként, aki olvasta az általam már sokat emlegetett Leonard de Vries: Furcsa találmányok (Victorian Inventions) című munkáját az talán még azt is képes átérezni, hogy egy korszak megismerésénél, az önmagunkban való képi látvány megteremtésénél, bizonyos kulturális antropológiai tények és bizonyítékok ismeretétől igen nehéz elvonatkoztatni. Sok adaptációban mégis ezt teszik. Mintha azok a képek, melyek ezeket a tényeket bemutatták nem is léteztek volna. Karel Zeman viszont direkt ezekből építkezik! Előveszi az eredeti Verne kiadások és a századvég ma már valóban furcsának ható „tudományos-technikai” metszeteit, és ezekből építi föl a film világát. Varázsát pedig pontosan ez a technikai anakronizmus adja adja. Sikeresen olyan hatást kelt, mintha valóban belelátnánk a proto-steampunk fantaszták elméjébe. Gondoljunk csak bele… El tudták volna képzelni a világot úgy, ahogy most van? Valószínűleg nem. Akkor mi hogyan is tudnánk elképzelni az ő világukat, ha csak nem az említett kulturális történeti adatokra hivatkozunk? Sehogy sem. Csakis egy idillikus állapotot képezhetünk le, egy ideális világot, amely attól függően, hogy mennyiben nem hivatkozik az eredeti dokumentumokra, annak függvényében válhat giccsessé és sablonossá.
 
 
 
 
Vissza az alapokhoz

Zeman animációs technikája nyomán sokszor említik a stop-motionnak2 atyjának Mèliésnek a nevét is.  Nem véletlen, hogy tőle merített, hiszen Mèliés volt az, aki korban még igen közel állt a proto-steampunk, science fiction ősatyákhoz, és akit az első SF film megalkotójaként tartanak nyilván. Az utazás a Holdba kifolyt szemű Hold-arcát pedig már szerintem mindenki ismeri. Mèliés mesevilága az, ami még a legközelebb áll a 19. századi gondolkodáshoz. Díszleteit a korabeli divat hatja át, nőalakjai szecessziós kisugárzásúak, témái a korabeli francia kommersz varieté - kivéve talán Az utazás a Holdba című alkotásában - jellegzetes cirkuszi látványosságai uralják.  M èlies kora, a film őskora, a századforduló, ahol még csak abban gondolkodhattak, ami addig létezett… De, hogy miért is említez ezt? Hiszen Zeman filmjében is csak abban gondolkodnak, ami addig - Verne koráig - létezett, például egy idealizáltan elképzel "laterna mágikás" filmhíradóban, mint a korabeli, szórakoztató sajtó megelevenedésében, annak is egyfajta muybridge-i, reynaud-i, soha nem létező, "apokrif praxinoszkópos" változatában.
 
  
Mèliés: Utazás a Holdba (1902)
 
 
Az Ördögi találmányhoz visszatérve,  számomra a film legérdekesebb és egyben legironikusabb jelenete ez filmhíradós jelenet volt: amikor a szolga a méteres körlapot - nevezzük filmlemeznek3 - a gépbe illeszti, és kezdetét veszi a házimozi. Elkezdődik a filmhíradó. :D
Filmhíradó ez, de nem az a 20. század eleji filmhíradó, ez amolyan 19. századi, csodás lovas hadsereggel, csilingelő mjúzikboksz hangaláfestéssel, girbe-gurba későbiedermeier keretezéssel, és ha belegondol az ember, és visszahívja emlékeit a legkorábbi filmhíradókról, rádöbben, hogy ha létezett volna már korábban is filmrögzítés és visszajátszás, akkor egy 19. századi filmhíradó, a korabeli sajtó ismeretében pontosan ilyen lett volna. Pontosan ilyen csiricsáré huszárokkal, görkorcsolyás tevékkel4, hipp-hopp, hózentrógeres, pödrött bajszú súlyemelővel, csak persze nem fért volna rá sohase két darab „muybridge-i lemezre” ennyi képi anyag... :D
 
 
Részlet egy 19. századi "filmhíradóval"
 
 
Víz alatti biciklisták meg a többiek
 
Víz alatti és víz fölötti biciklisták - mert ugyebár ebben a filmben a levegőtől kezdve a víztől a vulkánon át, mindent a maga uralma alá hajt az ember. A pozitivizmus vernei romantikája, természetesen az elhagyhatatlan csíkokból megelevenedő acélmetszetekről. Csodás csavarok, és fogaskerekek, gőzzel hajtott légi járművek (amelyek súlyuk és egyéb tulajdonságaik miatt a valóságban kivitelezhetetlennek bizonyultak), halakként úszó mélytengeri tengeralattjárók, roncstelepekről jól ismert vascsőr, amely ezúttal csak egy ceruzát hívatott feltalálójának átnyújtani, miután az véletlen kitörte annak hegyét, és ha akarnám se fogyhatnék ki a képtelen és "ördöngős" szerkezetek leírásából, amelyek szinte uralják a filmet…
Youtube-on tíz perces részletekben megtekinthető. Érdemes a cseh változatot nézni, az angol nyelvű változatban ugyanis lemarad az eleje, pont a lényeg:
hogy az egész vízió nem más, csak a "nagybetűs Verne-könyv" megelevenedése és filmbe írása.
 
 
1 Forrás
2 Zemanról a Voyages Extraordinaires-en
3 Ide illene megjegyeznem, hogy az első film nem a Lumiére testvérek nevéhez fűződik, mint ahogy sokan hiszik, az első film 1888-ból való - Verne egyik kortársa, Le Prince vette föl filmrögzítő masinájával -, akit érdekel itt megtekintheti: A legelső ismert film.
4 A századfordulón már létezett a görkorcsolya egy kezdetleges változata!!!