Mi ez a sok "-punkság"?

2012.12.02. 20:47

Az Őszi HoldfényConon tartott előadás írott és képes változata

--- a clockpunk, steampunk, teslapunk, dieselpunk, atompunk ... rejtelmei ---
Azaz bevezetés az anakronisztikus fantasy és sci-fi tematikák világába

KEZDJÜK AZ IGAZI PUNKOKKAL

punkok.jpg

Playground Punk by girltripped

Az előadás főcíme megtévesztő lehet, ugyanis, aki elolvassa, valószínűleg azonnal a kakastaréjos, a társadalmat teljesen elutasító, nihilista életmódot folytató punkokra gondol. De először is muszáj különbséget tenni az eredeti punkok és azon stílusok, tematikák között, amelyek nevükben felvették ugyan a punk szót, de szinte semmi közük a punkság eredeti jelentéséhez.

A punk egy zenei mozgalom, mely 1975 táján indult. A mozgalom kialakulásában a zene játszotta az elsődleges szerepet, de azért nem elhanyagolható Vivienne Westwood munkássága, aki a szado-mazo, fetisiszta - szegecsek, biztostű, bilincs, láncok stb. - elemekkel párosulva punk divatkollekciókat mutatott be a kifutókon. Anarchia, lázadás, csináld magad: nagyjából e szavakkal foglalhatjuk össze azt, ami a "-punkságok" szubkulturális szintjének köze van az igazi punkokhoz. Első generációs magyar punkokkal még ma is találkozhatunk a váci Duna parton. Azok a tematikák, amelyekről most szó lesz, a valódi punkoktól talán a korunk ellen való lázadást és a csináld magad mozgalmat emelték ki - szubkultúra szintjén -, de egyébként leszögezhetjük, hogy a hasonlóság ebben ki is merül.

A -PUNK UTÓTAG KÜLÖNÖS ÚTJA

Az 1980-as években a punk divattal egyszerre lett pozitív és negatív jelentése a punk szónak. A klasszikus, hagyományos tematikákra épülő sci-fikkel szemben megindult az 1970-es években - egyidőben a punk mozgalommal - megindult egy olyan irodalmi irány, amely akár a DC Comics számára a Vertigo egy új "kaput" nyitott meg. Azaz fő témájává olyan problémák váltak, mint a virtualitás megélése, annak a elméleti átgondolása, hogy mi a számítástechnikai forradalom segítségével olyan valóságokat élhetünk meg és hozhatunk létre, amelyektől eltérő az az objektív valóság - amelyről egyébként nem tudhatjuk, hogy létezik-e - de még csak a szubjektív valóságunk is, saját énünk, amely talán az egyetlen fogódzó a létezéshez (vagy még az sem?).

Ez a posztmodern gondolkodók szerint egy olyan szembesülés volt, amely olyan elméleteket eredményezett, mint amellyel Hilary Putnam "Agyak a tartályban" gondolatkísérlettel jutott vagy akár Jean Baudrillard A szimulákrum elsőbbségének írása. Ezek a teóriák a filozófusokat, kultúrtudósokat, irodalomelmélettel foglalkozókat még a mai napig vitákra gerjesztik, de amelyek számos más elmélet mellett, mégis nagyjából 1980-tól kezdve a hegeli értelemben vett "korszellemünk" Zeitgeist-jának részévé váltak. Akit érdekelnek ezek a gondolatok érdemes elolvasni Philip K. Dick műveit vagy végignézi a Mátrix-trilógiát, a Szárnyas fejvadászt, a Ghost in The Shell-t (Páncélba zárt szellemet) vagy Serial Experiments Lain-t, de még sorolhatnám.

ÁLMODNAK-E A CYBERPUNKOK IDŐUTAZÓ BÁRÁNYOKKAL?

A –punk utótagot sci-fi tematikaként kezdetben a cyberpunk viselte. Valószínűleg egyszerűen azért, mert a punk szót úgy értelmezték, azok, akik a cyberpunk művészettel foglalkoztak, hogy valami igen menő dolgot művelnek. A -punk a menő szinonimájává vált. A cyber- előtag pedig a kibertechnológiára utalt. A cyberpunknak nincs a múltra vonatkozó aspektusa, hacsak nem keveredik más stílusirányzatokkal. A cyberpunk művek cselekménye, a cyberpunk alkotások témája mindig a nem is olyan távoli jövőre utal, és egybefügg a "behálózottsággal" a kiberléttel, a kibervalósággal. Az elnevezést először Bruce Bethke használta, aki az egyik novellájának 1983-ban a Cyberpunk címet adta. A cyberpunk a 2000-es évek fordulóján az első internetes "bummal" nagy népszerűségnek örvendett, és az irodalmon és a filmen túl saját szubkultúrát és divatot hozott létre. 

A splatterpunk elnevezés az, amely a hasonlóan "menő" névadásban közvetlen a cyberpunkot követte 1986-ban. A legnagyobb kakukktojás a "-punkságok" körében, ugyanis ez egy olyan irodalmi és filmtematika, amely lényegében a véresebb, vérfröcsögős horrort takarja. Talán akkoriban a menő darabolós horrort értették rajta. A Wikipedia ezt is megemlíti a -punk utótagú tematikáknál, de semmi köze az időzavaros stílusirányzatokhoz, amelyek mint a jelenkor elleni lázadásként gyűjthetők csokorba.

AMIKOR A "-PUNKOKNAK" KÖZE LESZ AZ IDŐHÖZ

A steampunkkal következett el a változás, amikor az utótag új értelmet kapott azon túl, hogy "menő, király és milyen cool" egy "lázadás". 1987-ben K. W. Jeter rájött arra, hogy ő a társaival létrehozott egy külön tematikát regényeiben, - amely azonban körülbelül az 1950-es évek óta létezik, - és amelyet felhasználva az alkotók olyan alternatív világokat hoznak létre, amelyben a mi modernitásunkra jellemző technológiát a viktoriánus korba ültetik vissza. Ő ezt a tematikát a steampunk szóval névvel illette.

A steampunk elnevezéssel más alternatívák is versengtek, még a 2000-es évek fordulóján is. Ezekről az alternatívákról és az ezekhez kapcsolódó fogalmakról Acélpatkány (Takács Gábor) készített egy magyar összefoglalót. Lássuk be azért a kicsit bonyolult Voyages Extraordinaires, de még a Victorian Science Fiction is, azért nehezebben kimondható, illetve sokkal kevésbé trendkövető elnevezés, mint a steampunk. A steampunk tehát divatból lett steampunk, és ezzel elindított egy olyan lavinát, amikor a -punk utótagot az emberek az időzavaros és alternatív történelmi fantasy és sci-fi tematikákra kezdték alkalmazni.

A "-punkságok" sorban jelentek meg, amikor tudat alatt vagy akár tudatosan észrevették az írók, filmesek, képregényrajzolók, hogy sci-fit más időkorszakokba vagy a viktoriánus jövőképpel eltérő alternatív univerzumokba is lehet helyezni. Azonban érdemes őket a tisztánlátás végett "egyfajta kronológiába" rendezni. Ezt a kronológiát úgy tudjuk meghatározni, ha először levezetjük a folyamatot, hogyan keletkeznek ezek a tematikák, amelyekből számos stílussá vagy éppen a korunk divatját is meghatározó szubkultúrává fejlődött.

A kronológia felállításához tisztázni kell először pár kulcsszavat.

KULCSSZAVAK A -PUNKSÁGOK KRONOLÓGIÁJÁHOZ

Anakronizmus: korszerűtlenség, „időzavar” direkt változata az alternatív történelmi stílusok egyik legfőbb eszköze (funkciótlan használata stílushiba, de a továbbiakban csak a funkciós értelmében lesz szó róla :)).

Alternatív történelem: a mi történelmünktől független idősíkban játszódó események fonala, ezért a benne zajló jelen eltér a napjainkban átélt jelentől.

Inspirációs korszak: az a valós korszak, amelyen át egy-egy anakronista tematika visszautal a mi történelmünk bizonyos időszakára.

Paleofuturizmus: olyan jövőképekre való visszatekintés, amelyeket a múltunk bizonyos időszakában alkottak. Az anakronista tematikák inspirációnak használják ezeket a múltbéli jövőképeket, és ezt tekintik az így kreált tudományos fantasztikum.alapjának.

Szimulákrum: (nem a teljesség igényével és a Baudrillard-i értelemben) a objektívnek hitt realitás leképezése. A a hiperrealitás fogalmát Baudrillard nagyon izgalmasan használja A szimulákrum elsőbbsége című írásában, amelyben kifejti (most kissé pongyolán fogalmazok), hogy a posztmodernben a művészet szimulál, és hiperrealitást hoz létre egy négylépcsős folyamatban, mely a realitástól indul, majd eljut egészen addig, amíg egy önálló entitássá, önmaga tiszta szimulákrumává válik. (Az előadás alá illesztettem be lábjegyzetként.)

Pastiche: a posztmodernben gúnyt vesztett stílusmásolat, irónia nélküli stílusutánzás, felidézés.

ÍGY LESZNEK A "-PUNKSÁGOK"?

Ez az a pont, ahol az ember leggyakrabban bonyolódna látszatállításokba, ez volt az a része az előadásnak, ahol olyan mezsgyét érintettem, amelyben a magyarázat magyarázatának a magyarázatának a lábvizébe léptem, és ahol jómagam is hiperrealitássá képeztem magam, miközben szétszóródtak a kezemben a cetlik, a vetítőn pedig diák.

Az alcímet kérdőjelbe tettem, mert persze más folyamatokról is valószínűleg szó van, de jómagam logikusan egyet silabizáltam ki, amellyel próbáltam közrefogni ezt a "játékot". Az előadáson a múltidézés, eltorzítását és közben annak pastiche-át szemléltettem a Leviatán I. világháborús térképével, amely egy valódi térkép, valamint egy gúnyos térkép ötvözetére vezethető vissza, de mégis egy elképzelt 1914-es viszonyokon alapul.

térkép01.jpgValódi első világháborós térkép (forrás: Wikipedia)

térkép02.jpgKorabeli gúnyrajz az első világháborúról

térkép03.jpg

A korabeli gúnyrajz átdolgozása, másolása, szimulákruma Keith Thompson jóvoltából a Leviatán című regényben (elnézést kérek a kiadótól, de a példa miatt meg kellett mutatnom. A könyvet, amelyben e szép térkép található az Ad Astra kiadó adta ki idén novemberben. Megrendelni itt tudjátok: Ad Astra - Leviatán

Aztán, amikor tényleg a hiperrealitás "felhőatlaszát érintettem", kimaradt a példából a lényeg. Mármint, hogy ezen a szimuláción végigjutva nem feltétlenül válik valami "-punksággá". Ahhoz, hogy valami beleférjen a kategóriába teljesülnie a múltidézésen túl valami plusznak kell teljesülnie. A "-punkságok" nem az objektívnek hitt realitást idézik fel, hanem az inspirációs korszak jövőképét, tudományos fantasztikumát. 

Az inspirációs korszak jövőképe - amely akár olyan kitalált elemekre is épülhet, mint akár a túlcsordult darwinizmus (lásd. Leviatán) - az idealizálásnál, a szimulálásnál egy alap. Ez adja magának sokszor a tematikának az elnevezését is. Ez a legfontosabb bázis, enélkül minden csak rosszul sikerült múltutánzás marad. Egy műalkotás "-punksággá" válása így a következőképpen néz ki Baudrillard elmélete alapján:

1. Egy mély realitás visszatükröződése - REÁLIS MÚLTIDÉZÉS (lehetetlen, csak közelíteni lehet)
2. Elleplezi és eltorzítja a mély realitást – IDEALIZÁLT MÚLTIDÉZÉS
3. Elleplezi a mély realitás hiányát – PALEOFUTURIZMUS FELFEDEZÉSE, ÁTALAKÍTÁSA, KITALÁLÁSA - a tudományos fantasztikum belehelyezése műbe - elválás a múltidézéstől
4. Nincs viszonyban semmiféle realitással: önmaga tiszta szimulákruma – PALEOFUTURIZMUS PASTICHE-A - steampunk, teslapunk, clockpunk stb.

A fenti térképeket nézve a folyamatot a következőképpen írhatjuk le. Az eredeti I. világháborús térkép az első ponthoz kapcsolódik. A második, a gúnytérkép az idealizáláshoz - az idealizálás ezúttal a gúny. A harmadik kép felfedezi a paleofuturizmust, azaz kreál egy olyan világot, amely arra épít, mi lett volna, ha a darwinizmusban a genetika egy vagy akár két évszázaddal is megidézi korát. A paleofuturizmus felfedezésén túl a négyes ponton a gondolat önálló kreálmánnyá válik, önálló világot teremt, és túllép azon a szinten, amit a korszak jövőképének egyszerű megidézése lenne. 

ALTERNATÍV IDŐ ÉS TECHNOLÓGIAI VILÁGOK A KŐKORTÓL NAPJAINKIG

Ezután következzék a kronológia, amelyről fentebb már szót említettem. A kronológiát az inspirációs korszakok szerint rendeztem sorba. Ez a sorbarakás önkényes, és a könnyebb megértést szolgálja. A technológiák használata mindegyik "-punkságnál" különös fontossággal bír. Ezeken túl mindegyiknél megemlítem, hogy jellemző-e rá vagy éppen hogyan jellemző rá a steampunk definiálásakor használt tematika, stílus és szubkultúra hármas.

Stonepunk (insp. k.: kőkorszak): 

Flinstones.jpg

Igen, Flinestones-ék a legjelesebb képviselői. Ez elég egyértelmű, azonban a stonepunk viszonylag friss a „–punkságok” sorában. A Wikipedia nem olyan régóta jegyzi. Valószínűleg valaki rájött, hogy Flinestones-ék illenek az alternatív történelmi és technológiai tematikák sorába, így kaptak maguk mellé egy megtisztelő „irányzatot” is. Az -punk előtti előtag a technológiára utal. A korszakhoz csak elképzelt jövőkép biggyeszthető.

Mythpunk (insp. k.: ókori mitológiák):

Thor.jpg

Valami megfelelő kifejezést kellet találni azokra a művekre, amelyekben ókori – görög, római, germán, kelta, egyiptomi stb. - mitologikus alakok tűnnek fel, mint jövőbeli vagy az emberen túli technológiák megtestesítői. Azt a kérdést boncolgatja, hogy a hit alapjába véve egy technológiába vetett hit, hogy az istenek valójában fejlettebb technológiával rendelkező lények. Ebben az értelemben Mythpunk pl. a Csillagkapu (film, sorozat), de a Marvel Thorja is. A mythpunk mint megtárgyaltuk az előadás után talán az egyik legfejlődőképesebb tematikává válhat. Fontos megemlíteni, hogy vallási alapú, tehát kicsit kakukktojás a kronológiában. Bizarr paleofuturizmusnak értelmezhető alapja a paleoasztronautika "áltudományához" köthető (Kérlek, ne sértődj meg Dänicken bácsi, nem bántani akartalak az áltudomány szóval, de szerintem ez az igazság.). A mythpunk talán egy altematikával túl tud lépni az ókori mitológiákon és a pogány vallásokon, de ez a továbblépés egyelőre vallási tabukat sértene. 

Clockpunk (insp. k.: ókortól - XX. századig, mechanikus, óraműves technológia):

HugoCabret.jpg

Ez az, ami a steampunk korszakain túl - de azt is beleértve - bármely számunkra avítt történelmi időszakból merít, és a mechanikus eszközök idealizálásával teremt egy alternatív történelmet, vagy éppen történelmen túl kreál fantáziavilágokat. Meríthet az ókori gépezetekből - lásd. Antiküthérai szerkezet - , de akár a középkor misztikusnak tekintett világából. Egyik legkedveltebb toposza a garabonciás diákféle feltaláló, aki automatákat vagy más néven automatonokat készít. Nem véletlenül lett clockpunk hőssé Kempelen Farkas, és az ő Törökje. Filozófiája mechanikusan materialista: "A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell." /Madách: Az ember tragédiája/ Művekben: Syberia (játék, nem tisztán) Könyv és film: A leleményes Hugo Cabret.

Manapság az ékszerkészítés és dizájn nyomán szinte ez a legnépszerűbb. A steampunk dizájnstílusaként a gőzpunksággal szintézisben létezik. Elsősorban éppen ezért inkább stílus, mint tematika. Szubkultúrája a steampunkba olvadt.

Steampunk (insp. k.: 1789 – 1914 (1918?)):

egérke.jpg

A clockpunkon túl ez a stílusirányzat fedi le a leghosszabb inspirációs időszakot. A steampunk az, amely napjainkra érett szubkultúrává alakult.

A korai időszakokhoz nyúló művek még a klasszicista, romantikus elemekből meríthetnek, addig akik a XIX. század végének dekadens, modernista világa már teljesen különbözik ettől. Úgy is, ha az idealizáció szempontját tekintjük elsődlegesnek. Mára kialakult sztereotípiákból építkezik a steampunk, ilyen a gőzvonat, a goggle, a zeppelin, illetve a léghajók szerepeltetése valami ködös nosztalgikus vagy posztapokaliptikus helyszínre helyezve. Nevének előtagja itt is technológiára utal. Így szűken értelmezve az steampunk, ami a gőztechnológiájú világot épít, vagy egy jellemzően gőztechnológiájú viktoriánus sci-fit hoz létre.

Az egy kicsit érthetetlen miért kerül bele a képbe a XIX. század vége is, amikor éppen ez az a kor, amelyben megszállottan elektromosságmániásak lettek az emberek. A kor divatja szerint delejeztetéssel próbálták gyógyítani a betegségeket. Edison izzójának feltalálása - nem biztos, hogy Edison részéről - pedig "felvilágosította" az egész világot. Éppen ennek a terminológiai bakinak az elkerülése végett igyekeznek egyre többen leszorítani a steampunkról a Frankenstein lényét teremtő erőt, mintha az a korszakban nem is létezett volna, és egy új névvel ellátni egy gőzenergiát és a korai benzinmotorokat nagyjából nélkülöző stílusirányzatot.

 

Tipikusan tisztán steampunk: Willam Gibson - Bruce Sterling: A gépezet (The Difference Engine) regény

Teslapunk, elektropunk, villanypunk (insp. k.: kb. 1850-1914):

Tesla.jpg

Minden bokorban egy Tesla, egy Edison, egy Faraday. Az elektromosság misztikus, titokzatos erő, ami képes átformálni a történelmet a miénktől teljesen különböző szférákba helyezve azt. Az elektromosság itt különös ektoplazmája a történelemnek. Abszinttal teljes világ ez, bűvészekkel, dekadenciaval, delejezéssel, szeánszokkal és freakshow-val. A korszak inspirációként a steampunk végét szakítja le. (Holott jól tudjuk még a XX. század elején is voltak gőzhajtású cséplőgépek, és más mezőgazdasági eszközök). Inkább még tematika, részben stílus. Szubkultúrája a steampunkba olvadt. Művészeti stílusirányzata a Pop Nouveau, azaz a "szecessziópunk".

Tipikusan villanypunk: Christopher Priest: A tökéletes trükk, The Prestige (regény és film)

Dieselpunk (insp. k.: 1918-1945):

SkyKapitány.jpg

A mainstream dieselpunk művek általában a világ gazdasági válságot követő időszakot tekintik ideáljuknak, egészen a második világháború végével bezáróan. A légi utazás mindennél hangsúlyosabbá válik, így a pilótasapka, pilótaszemüveg, pilótakabát elkerülhetetlen tartozéka a dieselpunk szerelésnek. A dieselunk úgy kerekít alternatív történelmet egy idealizált korszak elemeit felhasználva, ahogy a steampunk, csak a korszak stílusjegyei jellemzőbben behatárolhatók.

A dieselpunkban elengedhetetlen az 1930-as, 1940-es éveket uraló military, a háborús attitűd. A dieselpunk ritkán nosztalgikus, annál posztapokaliptikusabb. Jellemző a jó és a rossz harca. A rosszak valamilyen demagóg diktatúra harcosai (vagy nácik vagy szovjetek). Az amerikai álmot még pozitívumokkal ruházzák föl. Megfeledkezve a világ gazdasági válság negatívumairól vagy az alkohol tilalom időszakáról.

Szubkultúraként lásd. a steampunkkal keverve a Dr Steel Toy Soldiers Unite mozgalom.

Művészeti stílusirányzata az Art Decot használó decopunk.

Tipikusan dieselpunk: Sky kapitány és a holnap világa (film)

Atompunk (retrofuturizmus???) (insp. k.: 1945-1965):

A retro elterjedésével nőtte ki magát önálló stílusirányzattá. A retrofuturizmus, mint tematikusan ugyanúgy anakronista módon építi fel alternatív világát, mint a fent említettek, csak éppen az 1945 utáni időszakot tekinti az aranykornak (legyen az az amerikai aranykor vagy a szovjet éra űrversenytől hajtott világát). Lényegében a valódi tudományos fantasztikum hőskorának jövőképeiből merít, ezt keverve a hidegháború "szorongásával".

Egyelőre az irányzat túl közeli korszakokra tekint vissza. Szinte még csak stílus.

Jellemző területe az építészet és a lakberendezés. Nőideálja egy pin-up lány. Tipikus retrofuturista építmény: a Los Angeles-i repülőtér éttermének és irányítótornyának épülete,

reptér.jpg

és na persze a Holdra elképzelt szovjet építmények:

szovjetvárosok.jpg

ÉRTELMES VAGY ÉRTELMETLEN? EGYELŐRE IDÉTLEN!

Nowpunk – ez lényegében jelenünk technológiáját torzítja el az említett folyamat szerint, de a mában játszódó sci-fit miért kell elnevezni máshogyan?

Plaguepunk – mivel a mechanikus technológia a középkorra is érvényes a pestispunknak nincs értelme, ha már létezik clockpunk mű, amely egy alternatív középkorba helyezi cselekményét. A pestistechnológia pedig kifejezetten - elnézést a csúnya szóért - de "hülyén" hangzik, vagy legalábbis egy zombihorda zsírleszívásának abszurd folyamatát juttatja a gondolkodó eszébe.

Elfpunk – a Gyűrűk Ura inspirálta fantasy mágikus technológiája uralta művek elnevezése. Szerintetek van értelme külön tematikát kreálni számára?

Bronzepunk – Silverpunk? Goldpunk? Ironpunk? Nincs értelme mindent „-punk”-osítani, vagy a clockpunk altematikáinak tekinthetők. Mi jöhet még ezek után?

A "-PUNKSÁGOK" JÖVŐJE ÉS A NAGY MIÉRT KÉRDÉS

Felhőatlasz.jpg

- Definíciók káosza – az értelmetlen elnevezések (pl. plaguepunk) burjánzása
- A legnépszerűbb „–punkságok” steampunk, clockpunk, dieselpunk popularizációjának folytatása, majd kiégés (talán már csak egy fél évtized van hátra)
- Ráeszmélés arra, hogy saját korunkban nincs egységes jövőkép – egyre több kevert tematikájú alkotás, nagyon össze-vissza lásd. Sucker Punch vagy szó szerint időtlen, a történelem egy időben zajlik lásd. Doctor Who 6. évad 13. rész; meg merem kockáztatni: Felhőatlasz (regény és film).

Végül pedig nem utolsósorban annak, hogy megtörjük gondolatban és műalkotásban a történelem irányát bizony lehetnek izgalmas okai.

A játék azzal, hogy „mi lett volna, ha?” Különösséget, újra fantasztikumot teremt egy olyan időszakban, amikor már kimerültek a régi és hagyományos sci-fi sémák, a múlt jövőképei új irányt adhatnak. 

A jelen megélésének hiánya a nosztalgiatrendek divatját eredményezi. Az idővel, történelemmel kapcsolatos fantáziáink saját létünk körüli bizonytalanságunkat leplezik.

-----

Lábjegyzet (részlet Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége című írásából):

"A szimuláció legszebb allegóriájának Borges meséjét tarthattuk, amelyben a Birodalom kartográfusai oly részletes térképet rajzolnak, hogy az végül pontosan lefedi az egész területet, ám a Birodalom hanyatlása egyre jobban elrongyolja s tönkreteszi e térképet, és csak néhány foszlányát mentik meg a sivatagban. Íme, e romba dőlt absztrakció metafizikai szépsége, amely a Birodalom nagysága feletti gőgről tanúskodik, és szétmállik, mint egy dög, visszatérve a föld anyagába, némiképp hasonlóan képmásnak és valóságosnak öregkori összekeveredéséhez. E mese számukra már a múlté, és már csak a másodrendű szimulákrumok diszkrét bájával rendelkezik.
Az absztrakció ma már nem hasonlatos térképhez, képmáshoz, tükörhöz vagy fogalomhoz. A szimuláció ma már nem területre, referenciális létezőre, szubsztanciára irányul, hanem egy eredet és realitás nélküli reálisnak a modelleken keresztül történő generációja. Hiperreális. A térkép előbbre való a területnél — ez a szimulákrum elsőbbsége — ő hozza létre a területet, s ha újraírnánk a mesét, ma a terület foszlányai porladának szét lassan a térkép felszínén. Nem a térkép a valóságos, hanem az, aminek nyomai itt‑ott láthatók még abban a sivatagban, ami már nem a Birodalomhoz tartozik, hanem hozzánk. Maga a valóság sivataga.
Valójában a mese még megfordítva sem használható. Talán csak a birodalom allegóriája él tovább. A mai szimulátorok is ugyanezzel az imperializmussal próbálják egymásba játszani a valóságot — minden valóságot — szimulációs modelljeikkel. De már nincsen szó sem térképről, sem területről. Ami eltűnt: az uralkodó különbség az egyik és a másik között, amiből az absztrakció bája ered. Hiszen e különbség teremti a térkép poézisét s a terület báját, a fogalom mágiáját s a valóságos báját. A leképezés árnyékvilága egyszerre ér csúcspontjára s enyészik el a kartográfusok őrült ötletében térkép és terület ideálisan egyforma kiterjedéséről. Eltűnik a szimulációban, amely már nem spekulatíve és diszkurzíve, hanem nukleárisan és genetikusan működik. Búcsút int az egész metafizika. Nincs többé tükör a lét és megjelenési formái között, a valódi és fogalma között. Nincs többé képzeletbeli egybeesés: a szimuláció dimenziója a genetikus miniatűrizáció. A valóság miniatürizált sejtekből, mintákból, emlékekből, parancsmodellekből áll elő, és végtelen sokszor reprodukálható. Nem kell többé racionálisnak lennie, hiszen nem méri magát semmiféle ideális vagy negatív követelményhez. Csupán operacionális. Tulajdonképpen nem is valóságos, hiszen semmi képzeletbeli nem veszi körül. Hiperreális: kombinatorikus modellek eredője egy atmoszféra nélküli hipertérben.
Miközben átmegyünk egy olyan térbe, melynek görbülete sem a valóságé, sem az igazságé, a szimuláció kora minden referenciálisnak a likvidálásával veszi kezdetét. Durvábban: ezek jelrendszerekben való mesterséges feltámasztásában, ami készségesebb anyag, mint az értelem, amennyiben felkínálkozik minden ekvivalencia‑rendszernek, minden bináris oppozíciónak, minden kombinatorikus algebrának. Nincs már szó sem utánzásról, sem kettőzésről, sem paródiáról. A reálisnak a reális jeleivel való felváltásáról van szó, azaz az elnyomásáról minden reális folyamatnak önnön műveleti képmása által, olyan kartoték‑berendezés által, ami feltételes, programszerű, tévedhetetlen, ami a valóság valamennyi jelét elénk tálalja, s rövidre zár minden bonyodalmat. A valóság soha többé nem jöhet létre: ez a modell vitális funkciója a halálnak, vagy inkább a megelőlegezett feltámadásnak e rendszerében, amely még a halál eljövetelének sem ad esélyt. A hiperreális, immár a képzeletbelitől és a valóságos és képzeletbeli közti megkülönböztetéstől védetten, csupán a modellek globális körforgásának s a különbségek szimulált generálásának ad helyet."

Források, felhasználtam, hivatkoztam:

Stílusok és korszakok: az anakronista stílusirányzatok vázlatos áttekintése (szt!mpank)
Cyberpunk derivatives (Wikipedia)
Make way for Plaguepunk, Bronzepunk and Stonepunk (Wired)
Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége
Where’s the Punk? (Lip Service)

Ajánlom ezt az előadást utólag mindazoknak, akik szerintem sokat tettek a hazai steampunkért: Farkas Juditnak, Naftoli Györgynek, a Balogh-testvéreknek, Eszternek és Balázsnak, Vörös Zoltánnak, Takács Gábornak, Gáliczki Tímeának, Papp Benjámin "Gunyorkának", K.-nak és Németh Rolandnak, a HoldfényCon szervezőinek, a Mechanical Kraken Clubos lányoknak. Továbbá mindazoknak, akik személyesen is eljöttek az előadásra, és végighallgattak. Utólag is nagyon szépen köszönöm!