Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Magyar gépemberek

2012.05.05. 17:15

 

Tegnap szó érte a házat, hogy Facebookon mindenféle homályos eredetű képeket össze-vissza rendező, a forrásoknak nem utánanéző korai robotokat bemutató cikket ajánlottunk. Hogy e hibát jóvátegyük - mivel már egyszer a viktoriánus gépemberekről írtunk, így azokról nem rakhatunk fel újabb bejegyzést (csak kiegészítő jelleggel) - álljon itt e cikk arról, hogy a II. világháború előtt létezett két olyan gépemberről, akikre büszkék lehettek a magyar feltalálók.

 

HŰSÉGESEBB SZERETŐ LEHETETT VOLNA, MINT A "PESTI FICSUROK"

Az egyik legelső ismert humanoid magyar "robot" Dr. Motor volt, a magyar gépember. 1929-ben mutatták be őt először. Lakatos István zseniális meseregényében a Dobozvárosban (egy későbbi bejegyzésben még lesz róla szó) olvashatunk egy aranyos képregényt a Bajszos Robotról. A Bajszos Robot ügyes leleménynek tűnhet, de az az érdekes, hogy egy bajszos robot az első magyar gépemberként valóban létezett. Tarján Ferenc építette, és egy karót nyelt Chaplin-bajszú úriemberre hasonlított:

 

Tegnap szó érte a házat, hogy Facebookon mindenféle homályos eredetű képeket össze-vissza rendező, a forrásoknak nem utánanéző korai robotokat bemutató cikket ajánlottunk. Hogy e hibát jóvátegyük - mivel már egyszer a viktoriánus gépemberekről írtunk, így azokról nem rakhatunk fel újabb bejegyzést (csak kiegészítő jelleggel) - álljon itt e cikk arról, hogy a II. világháború előtt létezett két olyan gépemberről, akikre büszkék lehettek a magyar feltalálók.

 

HŰSÉGESEBB SZERETŐ LEHETETT VOLNA, MINT A "PESTI FICSUROK"

Az egyik legelső ismert humanoid magyar "robot" Dr. Motor volt, a magyar gépember. 1929-ben mutatták be őt először. Lakatos István zseniális meseregényében a Dobozvárosban (egy későbbi bejegyzésben még lesz róla szó) olvashatunk egy aranyos képregényt a Bajszos Robotról. A Bajszos Robot ügyes leleménynek tűnhet, de az az érdekes, hogy egy bajszos robot az első magyar gépemberként valóban létezett. Tarján Ferenc építette, és egy karót nyelt Chaplin-bajszú úriemberre hasonlított:

A korabeli sajtó leírásából kiderül, hogy Dr. Motor egy igazi "hercig gyerek" volt, akkor is ha csak gumiszájából mosolyoghatott a nagyérdeműre. Állítólag teljesen élethűen mozgatta ajkait, valamilyen szinten tudta az emberi arcmimikát mutatni és körülnézett a szobában. Társaságban "kifogástalanul" viselkedett:

Az egyik árúház előcsarnokában állították fel és egy akusztikailag teljesen elkülönített távoli helyiségből irányították. Egy kis Studióból, ahol a műember dirigense ült, a mikrófon előtt, fején hallgatóval. A beszédjét, illetve a kérdésekre adott válaszait egy erősítő berendezésen keresztül drótvezeték, viszi a gépember mellében elhelyezett hangszóróba. Doktor Motor hallasa kitünő és a kiváncsiskodók kérdéseire gyorsan és szellemi képességeihez mérten, illetve a kezelő szellemi képességeihez mérten ötletesen válaszolt.
Lehetőleg egy humoristát kell megbizni ezzel a feladattal, mert a cinikus pesti publikum meglehetősen indiszkrét kérdésekkel zaklatta a frakkos Homunkulust. Például faggatni kezdték, hogy hol született, vannak-e testvérei, tudja-e, hogy ki volt Julius Cézár és látta-e már Budapestet éjjel: Az illuzió azonban teljes volt és sok csodálója akadt a magyar gépembernek.
Sőt egy elragadtatott fruska így sajnálkozott: „Milyen kár, hogy nem valódi…” Már tudniillik, hogy a szive. Egy ilyen gépember bizonyára hűségesebben tudna szeretni, mint a pesti ficsurok….

"Az egyik árúház előcsarnokában állították fel és egy akusztikailag teljesen elkülönített távoli helyiségből irányították. Egy kis Studióból, ahol a műember dirigense ült, a mikrófon előtt, fején hallgatóval. A beszédjét, illetve a kérdésekre adott válaszait egy erősítő berendezésen keresztül drótvezeték, viszi a gépember mellében elhelyezett hangszóróba. Doktor Motor hallasa kitünő és a kiváncsiskodók kérdéseire gyorsan és szellemi képességeihez mérten, illetve a kezelő szellemi képességeihez mérten ötletesen válaszolt.

Lehetőleg egy humoristát kell megbizni ezzel a feladattal, mert a cinikus pesti publikum meglehetősen indiszkrét kérdésekkel zaklatta a frakkos Homunkulust. Például faggatni kezdték, hogy hol született, vannak-e testvérei, tudja-e, hogy ki volt Julius Cézár és látta-e már Budapestet éjjel: Az illuzió azonban teljes volt és sok csodálója akadt a magyar gépembernek.

Sőt egy elragadtatott fruska így sajnálkozott: „Milyen kár, hogy nem valódi…” Már tudniillik, hogy a szive. Egy ilyen gépember bizonyára hűségesebben tudna szeretni, mint a pesti ficsurok…." (forrás: Huszadik Század)

 

ROBOT BUDAPEST 1937

Most mi is egy kicsit a bizonytalanság talajára lépünk, ugyanis egy budapesti Nemzetközi Kiállításon - valószínűleg az 1937-es BNV-n - állítólag e robot is részt vett.

Sajnos semmilyen információt nem tudunk róla nyújtani, mert csak a Cybernetic Zoo oldalán találtunk róla adatokat. Ott is csak annyit, hogy a robot, aki valószínűleg egy egyszerű óriásautomata lehetett egy nagy súlyzót tartott a kezében. Nem volt bajszos, és kiválóan tudott leülni és felállni.

 

A NŐ DIADALA A GÉP FÖLÖTT

Végezetül és kiegészítésül pedig álljon itt egy rövid írás egy amatőr sci-firől a Nő és a Gépről, amelyet két tini magyar filmes szintén 1937-ben készített, természetesen egy gépemberről.

Fejér Tamás és Kálmán Aladár történek főszereplője egy elektrofizikus nő volt, aki egy robotembert konstruál.

"A Gépember tökéletesen engedelmeskedik parancsolójának, a Nőnek. Egészen addig, amíg a Nő meg nem parancsolja gépi szolgájának, hogy: szeresse! A rugók, lendkerekek, drótok nehezen veszik tudomásul a szinte lehetetlen parancsot, de mégis bekövetkezik a lehetetlen.

A Gép imbolygó mozgással elindul a Nő felé, aki örömében ledobja magáról ruháit, és örömtáncot lejt. A Gép egyre csak közeledik, ennek a fele sem tréfa - gondolja a Nő, és megállj parancsol a Gépnek. Azonban az már nem engedelmeskedik neki...

Hiába minden gombnyomogatás, a Gép, - a Férfi - megállíthatatlanul közeledik.... Az utolsó pillanatban a rémült Nő lekapcsolja a laboratóriumban az áramot, szikrázás, és... elsötétül minden. Majd újra felkapcsolja az áramot és a robot kiterülve fekszik, immár élettelenül a padlón. A Nő diadala teljes a Gép (a Férfi) fölött..." (forrás: Hitchcock.hu)

A film a hazai amatőr filmes bemutatókon sikerrel szerepelt, az 1937. évi párizsi nemzetközi versenyen II. helyezést ért el. Sajnos a filmből egyetlen kópia sem maradt fenn, a II. világháború alatt Budapest ostromakor eltűnt.

 

------

Képek forrása:

Huszadik Század

Cybernetic Zoo

HITCHCOCK.hu/Galaktika 1988

A bejegyzés trackback címe:

http://sztimpank.blog.hu/api/trackback/id/tr464769248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.