Legutóbbi interjúmat Balogh Balázs, amatőr "bütykölővel" készítettem. A DeviantArton és más online körökben Aequinox néven ismerhetitek.

Egyik legötletesebb alkotása csavarfigurás "industrial" sakk, de gyönyörű fogaskerekes fülbevalókat készít gyöngyházzal. Minden minden használható "mütyürből", még a cipzárból is ékszert csinál.

Balázs a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnök-Informatika szakán tanul. Emelett szabadúszó fordít és szinkrondramaturgként dolgozik.

"Az alkotással kapcsolatban leginkább tinkererként azonosítom magam, amire nem annyira találtam jó magyar megfelelőt. Kontár? Bütykölő? Valami hasonló... Ez azért jött, mert semmihez sem értek, amit csinálok, és a munkáim is meglehetősen tökéletlenre sikerülnek - állítja - De hiszem, hogy ennek is megvan a maga bája..."

Viszont megvan az előnye is: a legtöbb elém kerülő dolgot (amibe beletartozik a ház körüli barkácsolással bezárólag majdnem minden) meg tudom oldani valahogy, még ha szembántóan rosszul is, de nagyjából használhatóan." - fogalja össze művészetének lényegét.

 

 

 

Legutóbbi interjúmat Balogh Balázs, amatőr "bütykölővel" készítettem. A DeviantArton és más online körökben Aequinox néven ismerhetitek.

Egyik legötletesebb alkotása csavarfigurás "industrial" sakk, de gyönyörű fogaskerekes fülbevalókat készít gyöngyházzal. Minden minden használható "mütyürből", még a cipzárból is ékszert csinál.

Balázs a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnök-Informatika szakán tanul. Emelett szabadúszó fordít és szinkrondramaturgként dolgozik.

"Az alkotással kapcsolatban leginkább tinkererként azonosítom magam, amire nem annyira találtam jó magyar megfelelőt. Kontár? Bütykölő? Valami hasonló... Ez azért jött, mert semmihez sem értek, amit csinálok, és a munkáim is meglehetősen tökéletlenre sikerülnek - állítja - De hiszem, hogy ennek is megvan a maga bája..."

Viszont megvan az előnye is: a legtöbb elém kerülő dolgot (amibe beletartozik a ház körüli barkácsolással bezárólag majdnem minden) meg tudom oldani valahogy, még ha szembántóan rosszul is, de nagyjából használhatóan." - fogalja össze művészetének lényegét.

 

 

- Milyen formákat szeretsz a legjobban, mi a kedvenc tárgyad, színed/színeid?

Minden tekintetben a természetes és a minimalista metszetét keresem, így szeretem az egyszerű, talán kicsit rusztikus dolgokat. Ez a tárgyak terén a díszítetlen, hétköznapi, de jó minőségű dolgokat jelenti. Formák tekintetében kerülöm a szélsőséges összetettséget, színekben a fekete, fehér, szürke és a halvány színek a kedvenceim. Az alkotáshoz kifejezetten szeretem a visszaforgatott alapanyagokat, ebből a szempontból már-már a "junk artist"-ság határán mozgok. A legtöbb új, jó minőségű - és ennélfogva drága - alapanyaghoz nem is nagyon merek hozzányúlni általában, nem egyszer jártam úgy, hogy órákig ültem egy darab szebb bőr felett, mire bele mertem vágni.


- Van-e egy külön saját belső világod, amelyek szerint készíted az alkotásaitokat. Ha van, akkor beszélj erről pár mondatban.

Nem, nem kimondottan fűzöm fel egy szálra vagy szervezem egy világ köré a dolgokat, bár ez néhány esetben jól jönne, mint például a kitüntetéseknél, amik kicsit a levegőben lógnak háttértörténet nélkül.

 

- Hány éves korodban kezdett érdekelni a művészet?

Amennyire emlékszem, mindig is érdekelt a művészet és annak majdnem minden formája. Talán az iparművészet van kicsit kiemelt helyen. Fiatalabb koromban rajzoltam is, de nem volt hozzá tehetségem, inkább abbahagytam. Még korábban, gyerekkoromban szerettem szétszedni dolgokat, na, ahhoz volt tehetségem. Aztán végül ez a fajta kreatív tevékenység, amit ma is csinálok, hagyományőrző koromban kezdődött, ahol nagyon hamar szembesültem azzal, hogy ha én nem rakok össze magamnak egy páncélt, markolatot vagy kardhüvelyt, akkor olyanom nem lesz. Aztán ahogy egyre több féle szerszámom, nyersanyagom volt otthon, úgy adódtak ebből a különböző, jobb-rosszabb alkotások, általában valami rövid autodidakta gyorstalpaló után.


- Mi fogott meg benne a legjobban?

Talán az alkotás örömét tudnám mondani, amit afelett érzek, hogy ami addig a fejemben létezett, most fizikailag is létezik. Még a legapróbb dolgok is magukkal hordozzák a megoldott feladattal, jól végzett munkával járó elégedettséget.

 

- Mi a kedvenc művészeti stílusod, művészettörténeti stíluskorszakod?

Hű... ezt is össze kell vadásznom innen-onnan... A festészetben nagyon sok stílust kedvelek, talán a szecesszió a kedvencem  - melyik steampunkosnak nem? -, de az impresszionistákat is kedvelem. Egyéb stílusirányzatokat tekintve szeretem az Art Decót és a most népszerű minimalista hatásokat is. Kedvelem a primitív, törzsi jellegű művészetet és motívumokat is.

 

- Milyen típusú műalkotásokat szeretsz a legjobban csinálni, és miért?

Elsősorban ékszereket, apróbb tárgyakat készítek. A komplexitásnak határt szabnak egyrészt a saját limitált képességeim, másrészt az, hogy máig is egy íróasztalon, szokásos, hétköznapi eszközökkel készítek mindent. Például az óraszerkezeteket egy svájci bicskával szedem szét, valószínűleg minden jóérzésű órásmester szívrohamot kapna, ha látná. Általában bárki által hozzáférhető alapanyagokból.
Van, hogy adódik egy-két nagyobb szabású ötletem, de sajnos a legtöbb ilyen hamar zátonyra fut, és félreteszem, amint belátom, hogy ehhez valamelyik tényezőből kevéssel rendelkezem. Most például egy steampunk zenedobozt tervezek, amivel kapcsolatban vannak kétségeim, hogy sikerülni fog-e. Főleg azt szeretem, hogy sokféle, gyakran nagyon eltérő dolgot meg tudok csinálni. Általában ha valamiből készítettem egy példányt, már nem is nagyon csinálok több ugyanolyat - vagy nagyon hasonlót -, mert azt már tudom, hogy meg tudom csinálni, inkább olyasmibe kezdek, amit még nem csináltam.

 

- Kik a példaképe(i)d, ha van(nak). Miért ő(k) a példaképe(i)d?

Példaképem nem nagyon van. Sokak személyét, életét és munkáját tisztelem és tartom nagyra, de ettől még nem feltétlenül akarok hasonlítani bármelyikükre. Minden ember annyira különböző életutat jár be, hogy ez valószínűleg amúgy is értelmetlen lenne.

 

- A steampunkkal hol és mikor találkoztál először?

Ebben a formájában a deviantArton láttam először steampunkot, pár évvel ezelőtt. Egészen addig nem tudtam stílusként azonosítani, megnevezni, de ettől még korábban is tetszettek az ilyesfajta dolgok (fogaskerekek, égi hajók, miegyéb, ami a popkultúrában megtalálható a steampunkból). Ha jól emlékszem, az első művész, akinek követtem a munkásságát, az Porkshanks volt.

 

- Mikor készítetted el az első steampunkos alkotásodat?

Röviddel azután, hogy láttam pár példát deviantArton. Az első, amire rá lehet fogni a steampunkságot, egy csavarokból készült sakk-készlet volt, ennek lassan 4 éve. Az első abszolút steampunk dolog pedig egy óraszerkezet, medálnak felszerelve, kicsivel utána, ha jól emlékszem.

 

- Szerinted mi a steampunk illetve neked, számodra mit jelent a steampunk és a neoviktoriánus stílus?

Számomra a steampunk elsősorban egy kategória. Sok tekintetben kedvez az én alkotási stílusomnak, nem hátrány benne a használt, régi alapanyag, komponens, egy-két pontatlanabb illesztés és hasonlók, sőt... Sokszor ez adja egy ékszer igazi hangulatát. Például konzekvensen nem tisztítom meg a fogaskerekeket a különböző korrózióktól, mert sokkal izgalmasabbá teszik a tárgyat a textúrájukkal. Úgy érzem, a steampunk stílust és a "tinkerer" beállítottságot egymásnak találták ki. :) A neoviktoriánus stílust nem annyira érzem az én játszóteremnek, az én fejemben olyan nagyobb, komplexebb dolgok társulnak hozzá, mint a számítógép-modolások, bútorok, komplett lakberendezések, jelmezek és egyebek, amikhez nem értek.

 

- Ha időt utaznál melyik korba utaznál vissza, és miért?
Ez megint egy elég fogós kérdés. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy élnék a lehetőséggel, annyira más volt minden korábbi kor, annyira más elvek és értékek mentén működött, hiába tűnik egyik-másik romantikusnak az idő távlatából. Kicsit jobban belegondolva úgy érzem, egyikben sem érezném magam annyira jól, vagy otthon. Ha előrefelé is van lehetőség utazni, lehet, hogy a jövőre azért kíváncsi lennék. Ha pedig mindenképp vissza kéne utazni, de választhatok kort, akkor valószínűleg a viktoriánus kor lenne a nyerő.

 

- Van-e kedvenc steampunk művészed, ha igen, akkor ő ki az, és miért?
Nagyjából soha, semmiből nem tudtam egy kedvencet választani, nincs ez másképp a steampunk művészek terén sem. A fentebb említett Porkshanks munkáit szeretem például, de Marcusstratus művei is nagyon tetszenek, hazai művészek közül pedig Szilviabead ékszerein szoktam ámulni. De tudnám folytatni még a listát...

 

- Milyennek találod a magyar steampunkokat, milyenek ők, szerinted?

Csak nemrég szereztem tudomást az itthoni steampunk életről, és még alig ismerem a társaságot, de eddig kizárólag pozitívak a tapasztalataim. Már önmagában az is jó, hogy egyáltalán létezik egy szervezett steampunk-kedvelői kör, de az még jobb, hogy egyrészt baráti társaságot is alkotnak, másrészt pedig összefonódnak más, hasonló területekkel foglalkozó csoportokkal, mint a Múltidézők. Ez így egy rendkívül előre mutató, pozitív kezdeményezés.


- Mit üzennél azoknak, akik még nem ismerik a steampunkot, mi lehet szerinted benne az érdekes?

Szerintem nagyon kevesen vannak, akik nem ismerik a steampunkot, inkább azok vannak sokan, akik bár ismerik, de nem tudják azonosítani, névvel illetni, ahogy én is voltam vele annak idején. Nekik azt tudnám mondani, hogy ha kicsit is tetszik nekik a steampunk, akkor érdemes vele foglalkozni, mert sok művészetből és tudományágból merít, és mindenhonnan a legjobbat, legizgalmasabbat, hogy valami újat, egyedülállót alkosson belőle.

 

Balogh Balázs a DeviantArt-on

süti beállítások módosítása